Lassan fél évszádos múltra tekint vissza az International Truck of the Year (Év Tehergépkocsija) díj. Néhány egykori díjazott neve ma már a múlt ködébe vész, miközben több típusnév fényét több generáció során is fokozta már a szakmai zsűri elismerése.
Ahogy a többi díj esetében, úgy az International Truck of the Year esetében is csak sorozatgyártású járműveket vesz figyelembe a zsűri. A kiszemelt jelölteknek viszonylag új típusnak kell lenniük, amelyeket a díj évét megelőzően legalább három hónappal már rendelhetnek az ügyfelek. Az előírások értelmében csak olyan járműveket vizsgál meg a zsűri, amelyek az áruszállítás hatékonysága tekintetében magasra teszik a mércét. Csak legalább 3,5 tonna össztömegű járművek kerülhetnek be a jelöltek közé, és további fontos szempont, hogy egy kis ráncfelvarrás nem elég a nevezéshez, az elődhöz képest jelentős újításokat kell felmutatni.
A zsűri 22 tagja az alábbi 23 országot képviseli: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország és Szlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország.
Márkák éremtáblázata
Mercedes-Benz
9
DAF, MAN
8
IVECO, Volvo Trucks
6
Scania
5
Renault Trucks
3
Ford Trucks
2
Több érdekességet is megfigyelhetünk az elmúlt több mint negyven év eredményeiben. Két egymást követő évben eddig csak a tabella éllovasa, valamint a DAF és az IVECO tudta elhódítani a serleget. Leghosszabb életű típusnévként a Mercedes-Benz Actros homlokfalára már ötször ragaszthatták fel a Truck of the Year feliratot – ennek a közelébe sem ér senki, és jól mutatja, mennyit ér egy hosszú ideig megtartott név. Ellenpéldaként ott a Scania, amelynek nomenklatúrájában az R jelölés már 1980 óta szerepel, ám az ötből csak három elismerés idejében hívták R-szériának a terméket. Vagy a DAF XF, amely az 1988-ban díjazott 95 óta ugyanaz a jármű, mégis összesen négy különböző néven kapott kupát – s az első valóban új generációja típuscsaláddá bővülve megint új személyazonossággal szerezte meg a legújabb, ötödik győzelmet.
A lista vége felé találhatunk két talán kevésbé ismerős nevet, amelyek a holland, illetve az olasz gyártó érmeinek számát növelik. Az egykori Leyland ma már a DAF tulajdona, és töretlenül építi a középkategóriás teherautókat a névadó városban. A Seddon Atkinson szintén csődbe ment már nem is egyszer, ám sajnos ez a márkanév eltűnt az utolsó tulajdonos, az IVECO archívumában.