Harmadik konstruktőri győzelmét zsebelte be az IVECO és a Toyota is a 2023-as Dakar-ralin. Dinasztiák örökségei feszültek egymásnak, legendás gyártók, csapatok és járművek küzdöttek egymással, a kemény körülményekkel és önmagukkal.
Negyedik alkalommal adott otthont Szaúd-Arábia a terepraliversenyek királyának. Az idei Dakar-rali a versenyzők kérésének eleget téve hosszabb és keményebb volt, így a prológot követően 14 mért szakaszon kellett bizonyítaniuk. A Vörös-tengertől, a tengeri tábortól indultak ls a főváros, Rijád érintésével a Perzsa-öbölig összesen közel 5000 kilométernyi gyorsaságit, valamint közel 4000 kilométer összekötőt teljesítettek.
Személyautók
Nászer el-Attija immár az ötödik győzelmét szerezte meg, és ezzel az összesített bajnoki éremtáblázat második helyét egyedül birtokolja. A katari versenyző a Toyota számára immár a harmadik serleget gyűjtötte be.
Összesen 16 darab Hilux indult, ez a legnépszerűbb típus a „személyautók” között, az első tízből öt Toyota volt. A brazil Lucas Moraes (230) az első Dakarján egyből egy harmadik helyet szerzett. A negyedik helyre a szintén dél-afrikai Giniel De Villiers (205) futott be. Ő huszadszor indult már, ebből csak egyszer végzett a tízediknél hátrébb, és egy Volkswagen Touareg kormánya mögött már győzött is egyszer. A harmadszor rajtoló dél-afrikai Henk Lategan (217) futott be ötödikként.
Martin Prokop (210) cseh magáncsapata nyolcadszor futott neki a Dakarnak. Míg tavaly komoly műszaki problémákkal küszködtek, idén ismét az előkelő hatodik helyre terelték a Ford Raptor RS Cross Country versenyautót.
Teherautók
Tatárföldi vadlovak híján senki sem tudta megállítani a talján kamionokat, amelyek már tavaly is hat helyet tudtak magukénak a legjobb tízből. Általában a KamAZ teherautói elrajtolnak az első helyeken, aztán lehet menni az ő általuk kitaposott nyomokban. Ezért Idén több hangsúly került a pontos navigációra, a jó irányok megtalálására.
A hollandok és a csehek a teherautós tereprali bajnokai, a tulipánok között épített négy IVECO mellett két cseh Powerstar uralta az első tízet. A legendás De Rooy csapat színeiben Janus Van Kasteren haladt át elsőként a célvonalon.
Az első négy helyen egy-egy Powerstar (502, 501, 506, 511) végzett, ebből az első három a gyári támogatású jármű. A 7-8. helyen is csőrös IVECO (512, 510) állt.
Az ötödik és hatodik helyre be tudott férkőzni a Buggyra csapat 505 és 503 rajtszámú Tatra versenykamionja, a kilencedikre pedig egy Jamal (509). Érdekesség, hogy mindkét Buggyra automatikus váltóval indult.
Örökölt kitartás: Szugavara Josimasza a rekordtartó, hiszen 35 egymást követő Dakaron indult el motorkerékpárral, autóval vagy teherautóval. Fia, Szugavara Teruhito immár a 24. versenynél tart, a Hino csapat sok évi küzdelmét idén egy tizedik hellyel jutalmazták a sivatagok istenei.
Összesen tucatnyi csőrös IVECO, meg még négy Trakker, illetve T-Way rajtolt idén. Ezenkívül 16 darab MAN, hat Tatra, öt Renault Trucks, három DAF és Scania, kettő Mercedes-Benz, egy-egy Ford Trucks, Hino, Praga és Volvo Trucks teherautó küzdött a sivatagokkal. A magyar Darázsi Zsolt és csapata (547) a 14. szakaszon kényszerült feladni a küzdelmet, egy szakasszal korábban búcsúzott a Qualisport Racing és az 530-as rajtszámú Scania.
A legendás Karel Loprais unokaöccse, Aleš Loprais és a Praga V4S DKR egy tragikus balesetet követően az összetett első helyről esett vissza a mezőny végére. Nem is sikerült a korábbi teljesítményük közelébe érni, a versenyt nem fejezték be
Minden versenyzőnek, navigátornak, szerelőnek hatalmas kihívás ez a verseny. Ráadásul idén az útvonal legnagyobb része új szakaszokra vitte a csapatokat. Például négy napot töltöttek a Rab-el-Háli, azaz az üres negyed területén – ez egy 750 ezer négyzetkilométer területű egybefüggő homoksivatag. A defektek a Dakarok a mindennapok részét jelentik, de tengelyközépig sárba süllyedt járműveket, és a puha homokba pihenni ledőlő teherautókat is lencsevégre kaptak.
Dakar Classic
Összesítettben a 11. helyen végzett az idei Dakar Classic mezőnyében a francia Jérôme Galpin az 5,7 literes V8-as motorral hajtott Ford pickup kormánya mögött.
A spanyol Juan Manuel González Corominas a legjobb a klasszikus teherautósok között, a 17. helyen végeztek a Mercedes-Benz 2038, azaz egy SK kormánya mögött.
A Dakar Classic mezőnyét elárasztották a Toyota, Mitsubishi és Nissan terepjárók, ám akadt azért jó néhány érdekes haszonjármű is az indulók között, például az egyik megnevezett terepjáró áruszállító testvére.
Jordi Ginesta sokadik alkalommal vett részt a Dakaron, a klasszikusok között induló Kerax a gyári Toyota és Mini versenycsapatokat támogatta.
A régi gépek között is indult egy Toyota Hilux egy holland párossal a fedélzetén.
A Buggyra az átlagtartó versenyen is indított egy Tatra 815 teherautót.
Az olasz Giuseppe Pozzi harminc év kihagyás után tért vissza a Dakarra – az eredeti versenyautójával megegyező színvilágú Mercedes-Benz GE 280 kormánya mögött. Ezúttal sikeresen teljesítette a kihívást!
Ez a Mercedes-Benz 1835 harminc éven keresztül szolgált a legendás Mitsubishi Raliart csapat szervizkamionjaként.
Peugeot P4 V6 PTS: a francia katonai G-osztályt a Peugeot Talbot Sport alakította át, hogy Ari Vatanen gyors reagálású szervizautójaként szolgáljon az 1988-as Dakar-ralin. A teljes felújítást követően két barát a gyermekkori álmukat megvalósítva indultak el vele a maratoni megmérettetésen.
Pegaso 7222: összesen mindössze négy készült belőle, ez a példány ’86-ban dobogós volt a kategóriájában, és összetettben is a harmincadik (!) helyen ért be. Több mint két éven át restaurálták, hogy idén elindulhasson.
Frédéric Verdaguer a Dakar Classic egyik úttörője, idén egy összkerékhajtású Volkswagen T3 szervizautóval hat ügyfél versenyautóját szolgálta ki.
Két év alatt építették át versenygéppé az eredetileg tűzoltóautóként szolgáló Pegaso 2223 teherautót, amely idén három versenyautót istápolt szervizkamionként.
Az ALM-ACMAT TPK egy Perkins-motoros, 4×4-es hajtásképletű katonai terepjáró. A ma a Volvo Group égisze alá tartozó gyártó járműveit kiváló csereszabatosság jellemezte, a különböző változatok messzemenőkig azonos alkatrészekből épültek.
Lehet Dél-Amerikában vagy akár Ázsiában rendezni, egy biztos pont szükséges: a Dakar nem az igazi „kétfejű” DAF nélkül!
Az IVECO Magirus 150-16 ANW (913) és az IVECO ACM 80-17 (912) két Fiat Panda 4×4 versenyautót kísértek – az olaszok kalandjait tévésorozatban örökítették meg!
Sajnos a DAF NAT 2800 már az első napokban feladni kényszerült a versenyt.
