Tolatni nehéz, felelősségteljes dolog, hiszen gyakorlatilag beláthatatlan a haszonjármű mögötti terület. Amíg csak egy vasoszlopnak megyünk neki, legfeljebb bosszúságot okoz. Pedig akár emberek is lehetnek mögöttünk, és az már büntetőjogi kategória.
Szűkszavú a KRESZ, a megfordulás és a hátramenet fő szabálya egy közös pontban jelenik meg:
„33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.”
Tehát aki tolat, az a többi jármű közlekedését nem akadályozhatja. Ez nagyon szigorú feltétel. Például az elsőbbségadási kötelezettség során autóstársainkat, a gyalogosokat, bizonyos körülmények között és természetesen normál intenzitású, veszélyt nem hordozó fékpedál- és kormánykezelést feltételezve akár lassításra, de megállásra, esetleg irányváltoztatásra is kényszeríthetünk. A tolatással ezt nem tehetjük meg. Ezért a tolató jármű vezetőüléséből nézve nem is értelmezhető az elsőbbség, vagy a jobbkéz-szabály fogalma például egy kereszteződésben. Az a hibás, aki tolat, ilyen egyszerű!
Akkor mit is kell tenni a hátramenet biztonságos végrehajtása érdekében, ha az az adott helyen egyébként nem tiltott:
„(3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.”
Tudom ezer olyan szituáció van, amikor se kamera, se kocsikísérő, de valahova mégis be kell tolatni. Akkor jöhet a futkározós megoldás: kiugrani a kamionból, egy gyors kör, s ha szabad a terep, akkor usgyi… Különben nagy az esély arra, hogy a jármű mögé kerül egy gyalogos, szerencsétlenebb esetben egy gyermek.
Van egy kivétel az akadályozási tilalom alól:
„Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza.”
De ez sem szokott segítség nélkül menni, amikor például teherautóval egy telephelyre akarunk betolatni. Ez olyan „sokáig is eltarthat”, hogy kezdetben még sehol semmi, aztán a többtagú szerelvény megtörése miatt további területek kerülnek a jármű mellett a beláthatatlan zónába. Tudom, a gyalogosok is mindenre képesek, de gondoljunk arra, hogy korlátozott lehet a járásuk, a látásuk, a hallásuk, esetleg még tart az alkohol hatása is. Az itt látható kisteherautó mögé besétáló gyalogost a járművezető annyira nem vette észre, hogy tolatás közben elütve a jármű alá került, és a jobb hátsó kerékkel át is gördült rajta. Majd előremenetben több tucat méteren vonszolta a két tengely között fennakadt, ekkor már valószínűsíthetően élettelen testet. Járókelők kiabáltak a sofőrnek, mit csinál ember, álljon meg!!! A magyarázat az volt, hogy amikor beszállt, még senki sem volt körülötte, igaz nem azonnal indult. Viszont volt középső tükre, ahol a gyalogos feje még éppen látszódhatott volna a platóél fölött. Szóval nincs mentség, körültekintőnek kellett volna lenni.
Emlékeztetőként azok a helyek, ahol szigorúan tilos hátramenetet végezni: autópálya, autóút, vasúti átjáró, körforgalom, egyirányú út (ez utóbbinál a várakozóhelyre betolathatunk). Mivel a tilalom csak a fenti helyeken érvényes, ezért mindenhol máshol szabad hátramenetet végezni az akadályoztatási tilalom feltétele mellett. S ha már szabad, meg kell is, akkor a legjobb, ha van tolatókamera. Sok gyártónál széria, de ha feláras is a felszereltség, akkor se spóroljunk vele! Még az utólagos beszerelés is megfontolandó, hiszen az anyagi károk mellett súlyos személyi sérüléseket előzhet meg.
Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság
