Egyelőre még nem érkezett meg a hajdani Lada Niva pickup változata hazánkba, és várhatóan nem is fog. Így aki a Lada kínálatában keres haszonjármű-kivitelt, az jelenleg csupán egyetlen modellt választhat. Más megközelítésben, a Magyarországon újból kapható Lada palettáján a haszonjárművet keresőknek is kínál alternatívát az orosz márka. Méghozzá a régi ismerős, vagyis a külsőleg a klasszikus háromajtós Nivát idéző, ám immár Lada 4×4 néven forgalomba kerülő terepjáró szolgál a haszonjármű-kivitel alapjául. Ennek megjelenésével minden tekintetben páratlan ajánlattal bővült a hazai piac.
1972-ben készült el a Lada Niva első prototípusa, és 1982-ben érkezett hazánkba az első sorozatgyártású jármű
Már történelem
Kívülről szinte csak a márka új emblémáját hordozó műanyag hűtőrács és a hátul is modernizált típusfeliratok, valamint a fekvő helyett immár álló elrendezésű hátsó lámpák árulják el, hogy a Lada 4×4 nem egy huszadik századi Niva. No meg persze a króm helyett sötét árnyalatú kilincsek, tengelykupakok és immár műanyag visszapillantó tükrök is változtak. A típus rajongói pedig bizonyára még hosszan sorolnák a Niva gyártásának 1977-es indulása óta bevezetett újításokat. Nem is beszélve az olyan sikerekről, mint például a számos világversenyen elért győzelmek sorozata. A legnehezebb Párizs-Dakar Ralin 1980-ban harmadik, 1982-ben pedig második helyen ért célba a Lada Niva.
Masszív, önhordó felépítés, Panhard-rudas, merevtengelyes hátsó futóművel
1986-tól kezdődően már nemcsak Oroszországban, hanem Ukrajnában, Uruguayban, Ecuadorban, Egyiptomban és Görögországban is gyártani kezdték, míg jelenleg Kazahsztánban készülnek még Lada 4×4 modellek Oroszországon kívül. Négy évvel később az Antarktiszra is eljutott egy Niva, ahol szintén tesztelték a jármű képességeit. A kétmilliomodik Niva – akkor már Lada 4×4 néven – 2013. március 12-én gördült le a gyártósorról. Három évvel ezt követően kapott módosított felfüggesztéseket, a kényelem és a megbízhatóság növelése érdekében. Ez az enyhén korszerűsített változat már az Európai Unióban is megvetette a lábát, hiszen akkor éppen hazánkban indult újra a Lada típusainak forgalmazása, köztük a 4×4 modellekkel.
Elöl független a kerékfelfüggesztés
Mai szemmel
Fantasztikus hangulatban ébreszt kellemes Lada-emlékeket a 4×4 mindazokban, akik valaha is vezettek Zsiguli-alapú típust. Már az ajtó nyitása felér egy rituáléval: két egyforma kulcs közül az egyikkel az ajtók, a másikkal a tanksapka fedele nyitható. A harmadik, a többitől jól megkülönböztethető kulcs pedig a kormánytól balra elhelyezett gyújtáskapcsolóba illik. No, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az ajtózár kulcsos oldása után szintén külön öröm az ajtó nyitása. A tipikus – bár fekete színe miatt műanyag hatást keltő, de valójában érezhetően igazi fém – Lada-kilinccsel. Az ajtókat feltárva pedig azonnal megcsap az utastér jellegzetes (Lada) illata.
Tipikusan ladás a műszerfal. A ventilátorok kívül és belül egyaránt hangosak
Az ős Nivához viszonyítva főleg belül szembetűnő a különbség a mai Lada 4×4 modellekhez képest. Így a Pack ülései és műszerfala is a Lada Samara-tulajdonosoknak lehetnek ismerősek. A vezetőülésben helyet foglalva nyugtázzuk, hogy a kormánykerék továbbra is kicsit jobbra esik az ülés középvonalától, de ez nem zavaró. A kormányállításra szánt idő megspórolható, mert a kormányoszlop fix. Az ülés háttámlája tekerős megoldással éppúgy egyszerűen és kényelmesen beállítható, mint az ülés pozíciója. A háttámlák pedig a Packban is ugyanúgy előredönthetők, mint a személyautó kivitelekben, így a háttámla és a raktér válaszfala közé kényelmesen elhelyezhetjük táskánkat és más kisebb holminkat. Az utas előtti kesztyűtartó mérete szerény, de alatta helyet kapott még egy nyitott polc. A középkonzolon a fűtés-szellőzés tologatható karjai és kapcsolói tipikus Lada-elemek. Ebből adódóan belsőlevegő-keringetés sajnos nincs, és a szellőzőrostélyok sem zárhatók. A világítás is innen kapcsolható háromállású billenőkapcsolóval, habár gyújtásra a helyzetjelzők automatikusan világítanak elöl, kvázi nappali menetvilágítás gyanánt.
Az ülések kellően formázottak, a térkínálat megfelelő
Egyéb tekintetben is követte az idő múlását a Lada 4×4 – igaz, csak megfontoltan. Például a műszerfal egyszerű „fedélzeti számítógépe” a napi kilométer-számláló és az idő mellett az akkumulátor töltési feszültségét és a külső hőmérsékletet is mutatja. Az oldalablakok gombnyomásra mozognak fel-le, és sípoló hang figyelmeztet, ha elfelejtjük becsatolni biztonsági övünket. Valamint kormányrásegítő és blokkolásgátló is jár. Sőt, a drágább személyautó-kivitelek motoros mozgatású és fűthető külső visszapillantó tükröket, ülésfűtést és Isofix gyerekülés-rögzítési pontokat is kapnak. Légzsákot és egyéb kényelmi, biztonsági kiegészítőt viszont nem, így légkondicionálót is hiába keresünk az extralistán.
A két ülés közötti középkonzol viszont szinte csak az italtartók beépítésével újult meg. Vagyis maradt a vezetőtől jellegzetesen távolra eső váltókar, és a tövéből „kinövő kisebb hajtások”, azaz a terepáttétel és a differenciálzár kapcsolókarjai.
A két kis karral a központi differenciálzár és a terepáttétel kapcsolható
Pack-olhatóság
Már a hajtás kezelőszervei is – helyesen – sejtetik, hogy szerkezetileg, a lemezek alatt legfeljebb annyit változott a Lada terepjárója, mint külsőleg. Alig. Ez pedig továbbra is komoly terepjáró-képességeket jelent. Tehát a 4×4 maradt olyan „mindenen át, egyenesen” csatakiáltással vezethető üsd-vágd terepjáró, amilyennek hajdan a Nivát megismertük. Elsősorban éppen ettől olyan különleges, emiatt ritkaság a kishaszonjárművek piacán éppúgy, mint a valódi terepjárók között. Hiszen az egy köbméteres teherhordók mezőnyében a kiskategóriás személyautókon alapuló mini furgonok a vetélytársai. Márpedig ezek egyike sem rendelkezik érdemi terepjáró-képességekkel, sőt, még összkerékhajtással sem. Mégis legalább annyiba kerül mindegyik, mint a Lada 4×4, igaz frissebb műszaki tartalommal és biztonsági kellékekkel, valamint dízelmotorral, amely a Ladához nem elérhető. Teljesen más tehát az orosz típus, csupán az azonos raktérkapacitás miatt említhető velük egy lapon.
A magas padló és a belógó elemek bizony nem segítik a rakodást
Az 1120×1040 milliméter alapterületű, rétegelt lemezből készült padlóburkolattal ellátott raktér csakis a hátsó ajtón keresztül közelíthető meg. Annak zárja pedig a vezetőülés mögé nyúlva, az oldalablak alá rejtett karral oldható. Tehát ugyanúgy, mint a személyautó-kivitelben, ám mégis talán még inkább nehézkesen, hiszen itt egy válaszfal került az ülések mögé, ami „útban van”. Az ajtót feltárva persze magasan húzódik a padló, hiszen ez egy igazi terepjáró. A szabványos Euro-raklap éppen nem fér be, mert a raktér nyolc centiméter híján nincs 1,2 méter hosszú, illetve a kerékdobok legjobban benyúló pontjai közötti 765 milliméteres távolság is kevés ehhez. Egyébiránt jól pakolható a raktér, az ablakok alatt csak a kalaptartó-nyúlványok lehetnek útban, ám ezek egyikében 12 voltos csatlakozót helyeztek el. A személyautó-kivitel hátsó üléseinek háttámláit rögzítő gyűrűk viszont jól jöhetnek rakományrögzítéshez. Persze további, nagyméretű, masszív gyűrűket is találunk még a raktérben, és az utasteret elválasztó rács is kellőképpen erősnek tűnik. Az utastér valamennyi ablakára sötét fóliát húztak, de ez nem óv a kíváncsi tekintetektől, ugyanakkor a karosszéria átláthatóságát sem rontja.
A kisautó-alapú kishaszonjárművek a Lada 4×4 Pack legközelebbi vetélytársai a raktér szempontjából. A szabványos Euro-raklap nem fér be a Lada 1,0 köbméteres bendőjébe
Vadásztárs
Indításhoz az indításgátló jeladóját kell hozzáérinteni a vevőhöz, hogy az indítózásra valóban életre keljen a típushoz elérhető egyetlen, immár 1,7 literes, 82 lóerős benzinmotor. Az erőforrás jellegzetes orgánuma is ismerős, tipikusan „ladás”. A kissé távol eső, jókora váltókar rövid utakon és pontosan kapcsolható, csak a hátramenet kívánt néha többszöri próbálkozást a tesztautóban. A motor viszonylag egyenletesen adja le nyomatékát, így üresen nem érdemes magas fordulaton „nyúzni”, mert csak a tüzelőanyag-fogyasztás ugrik meg. Az alaphelyzetben összkerékhajtású Lada 4×4 ötfokozatú váltója rövid áttételezésű. Tapasztalataink szerint csak igazán komoly terepen szükséges a differenciálzár, illetve a terep-áttételezés kapcsolása, mert ezek nélkül is sokáig jól boldogul az autó. A rövid fokozatok jóvoltából, országúti tempóig – szubjektíven – egész fürgének mutatkozott a Lada 4×4. 80-90 kilométer/óra sebesség felett viszont már kevésnek tűnt az erőtartalék. Terepjáró társaihoz hasonlóan, érezhetően nem hosszú autópályás utakra tervezték ezt az autót sem.
Az 1,7 literes, befecskendezős motor hosszában helyezkedik el, és a pótkerék is a motortérben található
Szintén a nagysebességű országúti közlekedés árnyoldala a jelentős menetzaj. A terepezésre kitűnő abroncsok ilyenkor már hangosak, a rövid áttételezés miatt a motor is zúg nagy fordulaton, és koros karosszériaformájából adódóan a szélzaj is jelentős. Mindezek egyértelművé teszik, hogy a Lada 4×4 elsősorban úttalan utakon dolgozóknak, például földmérőknek, terepen dolgozó szerelőknek, vadászoknak, állatorvosoknak, katasztrófaelhárítóknak ajánlható. Azoknak ideális, akiknek jól pakolható, védett, zárható raktérre is szükségük van értékes felszereléseik szállításához. Kompromisszummentesen, bármilyen időjárási és útviszonyok esetén jól teljesít. A legeldugottabb helyre is kiszállítható vele az interneten megrendelt áru, és akár a lesen ülve is rendelhetnek pizzát a vadászok, hiszen a Lada 4×4 jóvoltából oda is kiszállíthatja a futár. Apropó vadászat, nem véletlenül éppen az erdészek, vadászok köreiben örvend régóta nagy népszerűségnek ez a típus. A hátsó üléseket persze ők is többnyire előredöntik a nagyobb csomagtér érdekében, a kétüléses 4×4 Pack modellel viszont immár erre sincs szükség.
Rögzítőgyűrűk, világítás, 12 voltos csatlakozó és a hátsó szélvédőmosó-tartály töltőnyílása a raktérben
Kiskezűek előnyben a csomagtérajtó zárját oldó kallantyú elérésekor
Tesztünk alapján elmondhatjuk, hogy érthető a típus kedveltsége a fenti felhasználók részéről, mert valóban jó értelemben vett igénytelen jármű a Lada 4×4. No, és persze gyakorlatilag vetélytárs nélküli típus a piacon. Hiszen méretéből és felépítéséből adódóan nyomatékos dízelmotor nélkül is olyan terepjáró-képességekkel rendelkezik, mint nagyobb és persze jóval drágább konkurensei. Ráadásul a hasonlóképpen egyszerű Land Roverek gyártását néhány éve befejezték, és a Mercedes-Benz G-osztály, illetve a Toyota Land Cruiser haszonjármű-kivitelei sem kaphatók hazánkban. Így tehát a Lada 4×4 egyedüli típusként kínálkozik azok számára, akik kiváló terepképességű, zárt rakterű kishaszonjárművet keresnek. A puritán felszereltséget pedig ellensúlyozza a kiemelkedően kedvező vételár.
A Lada 4×4 Pack tesztjármű részletes műszaki adatai itt találhatóak.
Ízig-vérig munka-társ a Lada 4×4 Pack, nem túl nagy sebességig még aszfaltozott úton is jól helytáll
