A tavalyi közlekedésbiztonsági eredményekről Óberling József rendőr ezredest, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjét kérdeztük.
Rolling Tons: Mit mutatnak a 2022-es számok, azok hogyan értékelhetők a koronavírus előtti időszak, főleg a 2018-2019-es „békebeli évek” statisztikai adatai tükrében?
Óberling József: Már a járvány előtti időszakban is csökkenő tendencia mutatkozott a közúti baleseti halálos áldozatok számában. A 2018-as évben 633 ember hunyt el közlekedési balesetben, 2019-ben pedig 602. Ezekhez az adatokhoz képest jelentős javulást mutatott 2020, a lezárások évében 460 fő veszítette életét. Akkor mindenki azt jósolta, hogy ez a szám a lezárások elmúltával ismét a korábbi mértékre áll be, pedig jeleztük, hogy a 2020-ban regisztrált csökkenés nem csupán a járvány „számlájára” írható, hiszen forgalomarányosan nem volt indokolt az ilyen mértékű változás. Az idő minket igazolt: 2021-ben 544 halálos áldozatot követeltek a közúti közlekedési balesetek, amely elmaradt a lezárások előtt jegyzett hatszázas értéktől. Az előzetes adatok szerint, bár év közben adódtak olyan időszakok, amikor igen aktívan „törték magukat” az autósok az útjainkon, ennek ellenére a 2022-es év kismértékű csökkenést mutat az 535 halálos áldozattal.
RT: Mit emelne ki pozitív tendenciaként, és melyek azok a területek, ahol aggasztó adatokat látnak?
ÓJ: Több közlekedésbiztonsági területen tapasztaltunk javulást. Kiemelném például az ittasan okozott baleseteket, amelyek számszerűen és arányait tekintve is csökkentek. Aminek nem örülünk, hogy a balesetekben súlyosan sérültek száma 9,6 százalékkal nőtt. Az okokat keresve egyik felelősként a biztonsági öv használatának a mellőzését azonosítottuk, így ebben az évben nagy hangsúlyt fektetünk a kötelező passzív biztonsági eszközök használatának az ellenőrzésére.
RT: Hogyan ítéli meg a hivatásos autóbusz- és tehergépkocsi-vezetők helyzetét? Igaz-e még az állítás, hogy látszik a tapasztalat, a profizmus? Az idei év fő hangsúlya az övhasználat megerősítése, miközben a kishaszonjárműveket vezetők egy felmérés alapján lehangolóan kis arányban használják azt.
ÓJ: Válasszuk külön a hivatásos járművezetőket és a kishaszonjármű-vezetőket, mert a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Az utóbbi kategóriában főként az úgynevezett „brigádbuszok” esetében áll fenn a szabálytisztelet hiánya, sajnos tapasztalataink szerint főként rájuk jellemző a szabálysértő viselkedés. A biztonsági öv használata terén a futárok sem állnak jól, de egyszerűen fogalmazva ők legalább rutinosan vezetnek, náluk csak akarat kérdése a szabálykövető magatartás. A profi sofőrökről, a középkategóriás és a nehéz-teherautókat, buszokat vezetőkről általánosságban elmondható, hogy felelőssebben viselkednek, náluk a legtöbb gond a fáradtságból adódik.
RT: Melyek azok a területek, ahol még akad potenciális tartalék, ahol viszonylag hatékonyan, akár rövid távon is megmenthetünk életeket? És hogyan érhető ez el?
ÓJ: Mint már említettem, az idei évben a biztonsági öv használati arányának javítását helyeztük fókuszba. Aki nem csatolja be a biztonsági övet, az egy esetleges baleset során sokkal nagyobb valószínűséggel vesztheti életét. Illetve súlyosabban sérülhet meg annál, mintha használta volna az övét. A baleset-megelőzési munkában továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra, valamint az ellenőrzésre. Utóbbi esetén a Magyar Rendőrség rendszeresen részt vesz a Roadpol, azaz az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által szervezett nemzetközi ellenőrzési akciókban is, amelyekből több, kifejezetten a teherautókra és buszokra összpontosít. A Roadpol elnöki tisztét 2022 őszétől egy magyar rendőrtiszt látja el, amely a nemzetközi együttműködés megerősítését is jelzi.
Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság
