Hirdetés:

Azt már megszokhatták olvasóink, hogy a Rolling Tons hasábjain időről időre személyszállító haszonjárműveket is bemutatunk. Most azonban egy egészen új aspektusból számolhatunk be tapasztalatokról két jármű kapcsán is.

Tavaly egy új területen is letette névjegyét a Rolling Tons csapata. Belekóstoltunk a filmiparba, több kisfilmet is forgattunk. Mivel ezek az ország különböző pontjain dolgozó tehergépjárműveket mutattak be, viszonylag sokat kellett utaznunk a forgatások kapcsán, ráadásul sok felszerelést is vittünk magunkkal. Így jött az ötlet, hogy helyezzük valós munkakörülmények közé a Volkswagen Haszonjárművek tesztautóit. Arról nem is beszélve, hogy mindkettő járt már nálunk másik hajtáslánccal, vagyis részletesen bemutattuk már képességeiket.

A kis hatalmasság

A Caddy Maxi mindig is egy nagyon megnyerő kompromisszumot jelentett. Külsőleg kompakt méretű járművet, ami a belső tereket illetően hatalmas lehetőségeket kínál. Nincs ez másként az új generációnál sem. Megírtuk már részleteiben a dízelmotoros, rövidebb kivitelt, az egyik említett forgatási nap kapcsán viszont kapóra jött a Maxi. Ez ugyan egy kicsit kisebb elődjénél, de még így is hatalmas és nagyon jól variálható.

A hétszemélyes utastérrel együtt is szinte telipakolhatatlan csomagtér áll rendelkezésre, de az említett forgatási napon mi öten mentünk vele Budaörsről Lábodra. A Somogyban található kistelepülésre hajnali fél négykor indultunk, és Budaörsről több mint 215 kilométert tettünk meg. Nem volt ez könnyű feladat sem ember, sem gép számára, hiszen szó szerint napfelkeltétől dolgoztunk, így még bőven sötétben startoltunk. Miután a leghátsó üléssorból néhány pillanat alatt kiemeltük az egyik fotelt, kényelmesen bepakoltuk a két operatőr felszerelését. Kamerákat, objektíveket, mikrofonokat, állványokat és persze a drónt. E mellé még néhány karton víz és személyes csomag került, de a Caddy mindent hősiesen elnyelt.

Az ülések egyszerűen kiemelhetők és ötszemélyes autóként hatalmas a csomagtér

Nyár lévén igazából csupán ekkor vizsgáztak a fényszórók is, az autópályáról letérve megmutathatták képességeiket. A hagyományos halogén egységek jól teljesítettek, talán túlzottan is, egy esetben teljesen lebénítottak egy, a 67-es út mellett kószáló fácánt. Szerencsére a Caddy és a visszapillantó tükör tanúsága szerint a fácán is megúszta a találkozást. Egyébként a DSG-váltónak köszönhetően nyoma sem volt a kéziváltós testvér nyomatékszegénységének. Itt nem csak a turbónyomás felépülése után volt meg a lelki béke (és a biztonságérzet), a Volkswagen legendás egysége tényleg villámgyorsan kapcsol. A kettős tengelykapcsolós automatizált váltónak köszönhető a viszonylag kellemes fogyasztási érték is, ami ezen a konkrét közel 500 kilométeres napon 7,1 liter lett a fedélzeti egység számításai szerint. Tekintettel arra, hogy ezt közel teljes terheléssel tettük meg, abszolút vegyes, de többségében autópályás körülmények között, egyáltalán nem rossz eredmény.

Sokkal fontosabb azonban, hogy amikor este kilenc után hazaindultunk, akkor is mindenki kényelmesen el tudott helyezkedni, sőt az ötfős csapat nagyobb része néhány perccel az indulás után már aludt is.

Más feladat, más kategória

Hasonló, mégis más feladatot rótt az élet a Volkswagen Multivan Plug-In-Hybrid változatára. Ezzel egy kétnapos forgatást csináltunk végig úgy, hogy közben végig kamerás autóként is funkcionált. Vele főhadiszállásunkról Gyöngyösre utaztunk, itt egy szintén hajnali indulás után négy fő saját csomagjait, valamint technikai felszereléseit szállítottuk. Gyöngyösről néhány órányi forgatás után Prága felé indultunk, két nyerges szerelvényt kísértünk. Közben az egyik operatőr végig a Multivanben dolgozott. Sokat segített a kiváló variálhatósága, hiszen az előrecsúsztatott asztalnak köszönhetően az operatőr könnyen ülést tudott váltani és a tolóajtókon elhelyezett csúsztatható ablakoknak köszönhetően kényelmesen dokumentálhatta az eseményeket. Az egyetlen kritika talán amiatt érheti stábbuszunkat, hogy az üléseket nem lehetett ebben a változatban menetiránynak háttal rögzíteni. Ez azonban nem jelentett gondot, a leszerelhető karfáknak köszönhetően akár kiszállás nélkül is üléshelyzetet lehetett változtatni. Szintén jól jött a lezárt telephelyen a hatalmas nyílás a csomagtérnél, hiszen így olyan speciális jeleneteket is rögzíteni tudtunk, amit máshogy elég komplikált lett volna.

Az új Multivan formabontó, ugyanakkor jól hozza az eddigi értékeket

Az út során akadtak izgalmak, amin sokat segített a hajtáslánc, illetve maga az autó. Például a több órás autópályazár és az azzal összefüggő araszolás, amit a villanyhajtás miatt sokkal nyugodtabban és gazdaságosabban abszolváltunk. Rossz szó egyedül a viszonylag kis tüzelőanyag-tartályt érheti, a közel 800 kilométeres napot nem tudtuk tankolás nélkül teljesíteni. Pozitívum viszont, hogy kis tempó mellett (amit autópályán a teherautók diktáltak) minimális fogyasztásnövekedés mellett tudta tölteni az akkupakkot a hálózatról is tölthető Multivan. Ez később még jól jött, mert amikor a teljesítményre volt szükség, például újra utol kellett érni a szerelvényeket egy rögzített helyszín után, akkor az 1,4 literes benzinmotor ellenére a teljesítményből sem volt hiány. Egyetlen egyszer ijesztett ránk, amikor a másnapi hazaúton – az előző napi online szoftverfrissítés után – nem indult el a légkondicionáló rendszer. Egy rövid megállás és a fedélzeti rendszer kényszerített újraindítása után aztán életre kelt és tökéletesen üzemelt. A kollégák egyedül a leszerelt karfákat hiányolták, amiket sajnos itthon hagytunk – így bár a forgatáskor nem, másnap már tényleg hiányoztak.

Mindig törekszünk arra, hogy a haszonjárműveket saját környezetükben, feladatkörükben is próbára tegyük. Ebben az esetben ez abszolút sikerült, hiszen a Caddy nemcsak taxiként, hanem céges autóként hasonló feladatokhoz is jó választás. A Multivan sem csak a nagy családok utazóautója lehet. Sokkal többre képes ennél, sokoldalúságához és variálhatóságához kétség sem férhet.

Érdemes tölteni, de végső esetben magát is képes feltölteni a benzinmotor segítségével

Itt elmondhatod a véleményedet!