Megáll egy nyerges szerelvény, a pilóta kitárja a félpótkocsi duplaszárnyú hátfalajtaját, és odébb sétál. A rakteret tetőig kitöltő mulcs pár pillanatig mozdulatlan marad, majd elkezd kifelé zuhogni, anélkül hogy billenne a plató, vagy észrevehető lenne bármilyen szerkezet működése. Kísérteties látvány, egy kicsit emlékeztet a földcsuszamlásos videókra, amelyeken magától megindul egy hegyoldal. Érdemes alaposabban szemügyre venni!
A palánklemez-csoportokból épp félig vannak hátrahúzva a középsők
Ideális megoldás
Az alapkérdés az volt, hogy miképp lehet hatékonyan kirakodni olyan anyagokat, mint a faapríték, gabona, mulcs, gombakomposzt, istállótrágya vagy égetésre váró hulladék? A jármű megpakolása nem probléma, csak félre kell húzni fölül a ponyvát, és munkához is láthat a homlokrakodó. A célállomáson viszont már más megoldás kell, hiszen nem mindenütt fér hozzá a raktérhez a rakodógép kanala.
Elsőként a billentés jut az ember eszébe, de vannak hátulütői: csarnokban például nem elegendő a belmagasság, vagy ha szántóföldön kell lerakni az anyagot, az egyenetlen felületen álló, vagy egyik-másik kerekével megsüllyedő pótkocsi emelés közben felborulhat. Szóba jöhetne kaparólánc, amilyen a mezőgazdasági trágyaszóró járműveké, de ilyen dimenzióban bonyolult, nehéz és drága lenne, ezenkívül csökkentené a raktérfogatot. A zseniálisan egyszerű megoldás a mozgópadló.
A pótkocsi platópadlóját egymáshoz hézagmentesen illeszkedő, zárt téglalapszelvényű, hosszanti profilokból, úgynevezett palánklemezekből alakítják ki. Ezek egymástól függetlenül, hosszirányban mozgathatók, körülbelül félarasznyival. Képzeletben jelöljük a palánklemezeket A-val, B-vel, C-vel, és így tovább. Ürítéskor egyszerre húzódnak hátra (tehát az ajtótól távolodva) az A-csíkok. Mivel a másik kettő nyugalomban maradt, akárcsak a két oldalfal, nem mozdul a rakomány. Most a B-csíkok mozdulnak hátra, majd a C-k. A következő fázisban valamennyi padlóelem egyszerre előretolódik, egészen az ajtóperemig, és a rakomány egy része földindulásszerűen leomlik. Ez a folyamat ismétlődik a teljes kiürülésig, amely, hetven köbméter esetén, mintegy 3,5 percet vesz igénybe.
A palánklemezek anyaga itt alumínium, de lehet kopásálló acél is
Sokszínű paletta
Eredetileg Amerikából jött az ötlet, Európában pedig elsőként a Knapen pótkocsigyár állt rá erre a műfajra, és harmincnégy év alatt sok szabadalommal, innovációval gazdagította. Ma már elismert a vezető szerepe földrészünkön. A jellegbehatárolás korántsem jelent típusszegénységet: nagyon sokféle fuvarozási feladatra állítanak elő pótkocsikat, különböző méretben, és részletmegoldásokkal. Kívánságra egyedi kivitelt készítenek, akár az ügyfél elképzeléseit megvalósítva. Eltérő a padlóprofilok szelvénye, anyaga (könnyűfém és acél, az utóbbi mindössze 2,5 milliméter falvastagsággal) és mérete, vannak, amelyek teljesen kizárják, hogy közéjük jusson az anyag, mások ellenállnak agresszív, koptató anyagoknak, például az üvegcserépnek. Többféle megoldást fejlesztettek ki a ponyva elektromotoros behúzására és kinyitására, hogy ez is pikk-pakk menjen, és szállítás közben sem szilárd anyag, sem kellemetlen illat ne szabadulhasson ki. Azt talán már mondani sem kell, hogy a sofőr, miközben a fülkéből kiszállva felügyeli az ürítést, ajtónyitás után már távirányítóval vezérli a gépet. Felelősségét, gondját csökkenti, hogy automatikusan leáll a rendszer, ha a hidraulikaolaj hőmérséklete eléri a hetven Celsius-fokot.
Ahol csak lehet, hegesztenek, a sorozatgyártásban robotokkal
Bőséges tartalékok
Van viszont egy különleges előnye annak, hogy holland márka a Knapen. Náluk, és a tőlük északabbra fekvő országokban ugyanis nem negyven tonna a nyerges szerelvények legnagyobb megengedett össztömege, hanem ötven. Az egyszerűség kedvéért valamennyi járművüket erre méretezik, így ha például nálunk üzemeltetnek egyet, nagy a biztonsági tartalék. Az igényes konstrukciónak, és a külön alváz mellőzésének (merevítő szerepét az oldalfal veszi át) jóvoltából nagyon kicsi a pótkocsi saját tömege, főképp, ha alumíniumból áll: 6950 kilogramm is lehet. A maximális raktérfogat száz köbméter. Mivel a pótkocsi rámehet a szántóföldre, kivált egy traktorból és mezőgazdasági pótkocsiból álló szerelvényt, illetve megspórol egy átrakodást.
A nagyméretű kezelőplatform is a Knapen sajátságai közé tartozik
Rugalmas gyártás
A Knapen különleges cég. Kicsi, a gyárban 150-en dolgoznak, és szomszédságában, a szervizműhelyben, ahol használt járműveket is értékesítenek, ötvenen. Nagy a beszállítói hányad, de minden lényegeset maguk terveznek és gyártanak, sőt, az aluelemeket kivétel nélkül. Csavarozás helyett a hegesztést részesítik előnyben, van öt hegesztőrobotjuk a szériagyártósoron, és az általában családias légkörhöz illően ezek az üzemben legrégebb óta dolgozók keresztnevét kapták. Üzembe állításuk miatt senkit sem kellett elbocsátani, de nem is szeretnének, mert, ahogy mondják, „egy kolléga olyan, mint a pótkocsi, mindig mögötted áll”. A hűséges csapat azonnal észrevehető gondossággal dolgozik, kiváló a minőség. Futószalag nincs, a készülő pótkocsik két óránként rukkolnak előrébb egy munkaállással. Az egyedi ügyféligényeket pedig speciális gyártósor elégíti ki. Saját termelési módszereket alkalmaznak, szeretnék, ha ezek nem is válnának közkinccsé, ezért a gyárban nem szabad fényképezni. A kiváló minőségnek köszönhetően hosszú a Knapen pótkocsik élettartama, általában két nyerges vontatót szolgálnak ki.
A Knapen aktuális dizájnja, LED-es hátsó lámpákkal, sima felületekkel
