Annyi biztos, hogy a munkába és iskolába járás, illetve a szabadidő mobilitási igényeit a közeljövőben nem elégítheti ki fenntarthatóan a magánautózás, az egyre nagyobb városok egyre nagyobb problémákkal küzdenek az autóforgalom növekedése miatt. Minél több embert kéne tehát átterelni a közösségi közlekedésre, amelynek csak akkor van esélye, ha gyors, pontos, biztonságos, komfortos és kellően vonzó. Az egyik lehetőség az autóbusz, különösképpen, ha komplett, a helyi igényekhez alkalmazkodó rendszerbe illesztik. Erre mutat példát a Mercedes-Benz részlegesen automatizált mozgású, CityPilottal felszerelt városi busza, a Future Bus, mert hatékonyabb lehet a hagyományosnál. A műszaki újdonságokra pedig szembeötlően modern dizájn hívja fel a figyelmet.
Sajátos ajtóelrendezés: fel- és leszállni is középen kell. Zöld fénycsík jelzi, hogy mikor lehet felszállni és piros, hogy mikor lehet leszállni
„Hálózatba kapcsolás, kamera- és radarrendszerek, valamint adatfúzió katapultálja a városi buszt a jövőbe. Mind maga a környezetével összeolvadó Future Bus, mind benne a CityPilot rendszer mérföldkő az autóbusz történelmében, de az autonóm és balesetmentes közlekedésében is” – zengi a jövő zenéjét a csillagosok harsonája. A Daimler egyébként jelentős szerepet játszik az automatizált járműfunkciók terén, és ezzel az autóbusszal a holnap városi közlekedésének egy konkrét elképzelését valósította meg.
A busz minden oldalán kamerák és érzékelők pásztázzák a jármű környezetét
CityPilot a gyakorlatban
A CityPilot technikája a két éve bemutatott, Highway Pilotjával önvezető Mercedes-Benz Actros Future Truck 2025 modellén alapul – ettől örökölte az elektromos rásegítésű Servotwin kormányművet és a visszapillantó tükröket helyettesítő kamerákat, valamint a még egy kamerával megerősített sávtartó asszisztenst –, de jelentősen továbbfejlesztették, figyelembe véve a városi busz sajátos alkalmazási körülményeit. Ennek megfelelően a CityPilot felismeri a jelzőlámpákat, sőt, kommunikál azokkal, így biztonságosan halad át a jelzőlámpás kereszteződéseken. Felismeri az akadályokat és gyalogosokat is, szükség esetén önmagától lefékez, akárcsak a megállóknál, ahol önműködően kinyitja, majd becsukja ajtóit. Nem utolsósorban jól boldogul alagutakban.
Kamerák helyettesítik a visszapillantó tükröket is, ezek képe a járművön belül elhelyezett, viszonylag nagy méretű kijelzőkön tekinthető meg
Tucatnyi kamera figyeli az útpályát és a környezetet, közel- (50 centiméter – 10 méter) és távoltartományi (200 méter) radar tapogatja le állandóan a busz előtti területet. A térlátás két, ötven méter hatótávú sztereo-kamera érdeme. Precíz pozicionálásra GPS helymeghatározó rendszer szolgál, kiegészítve az oldalfalakon, az első tengely környékén elhelyezett négy kamerával, amelyek képét a korábban eltároltakkal hasonlítja össze a rendszer. Igazodási alapul a burkolati jeleket használja, akár közvilágításos alagutakban is, és valamennyi adat összegzéséből egyértelmű kép rajzolódik ki: a busz nyolc centiméteres pontossággal manőverezik. Ilyen kamerákat három évvel ezelőtt használtak először, amikor egy Mercedes-Benz S-osztály ment végig a Bertha-Benz-emlékúton.
Ennyivel azonban még nincs vége. További két oldalkamera irányul lefelé, és az aszfalt felületét tapogatja le, mint valami ujjlenyomatot, így apró repedések és egyéb ismertetőjegyek alapján lehet tájékozódni. Három kamera pedig az eseményeket és a vezető mozdulatait veszi fel, utólagos dokumentálásként.
Sajátos helyzet: nincs tennivalója a vezetőnek, de övé a felelősség. Mivel számos funkció automatizált, végtelenül egyszerű a műszerfal kialakítása, a kezelőelemek, kapcsolók száma minimális
Mindez már kipróbált valóság: a CityPilot világpremierjén bonyolult, húsz kilométeres utat járt be az autóbusz Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér és Haarlem városa között. Az útszakasz része Európa leghosszabb BRT-útvonalának (Bus Rapid Transit, azaz gyorsforgalmú buszjárat), jelzőlámpás csomópontokkal, éles kanyarokkal, alagutakkal és szép számban megállókkal. Egyes szakaszokon hetven kilométer/óra a megengedett sebesség, és ezt ki is használta a jármű. A gépkocsivezetőnek egész idő alatt egyszer sem kellett a fékre lépnie, és csak ott nyúlt a kormányhoz, ahol a szembejövő forgalom miatt ezt megkövetelték az előírások. Persze azért bármikor átvehette volna az irányítást, ha szükségét látta volna.
A részlegesen autonóm városi autóbusz a kezdeti tapasztalatok szerint a járművezető tehermentesítésével, és mindent észrevevő kameráival, érzékelőivel fokozza a biztonságot. A hatékonyságot javítja, hogy előrelátó közlekedési stílusával, lágy gyorsításaival és lassításaival kíméli a szerkezetet, csökkenti a tüzelőanyag-fogyasztást, valamint ezzel együtt a károsanyag-kibocsátást. Egyenletes, sima haladásának köszönhetően pedig kellemesnek tartják az utasok.
A Future Bus innovatív megoldásai alapján tisztán elektromos hajtást várnánk el a járműtől, ám a Mercedes-Benz OM 936 dízelmotorját építették be a hátuljába, 299 lóerős kivitelben. Persze lehetőség van az M 936 G gázmotor beépítésére is, továbbá a csillagos gyártó bejelentette, hogy 2018-ra elkészül a tisztán elektromos hajtáslánca városi buszok számára.
A Mercedes-Benz Future Bust a bal hátsó sarokban elhelyezett, 7,7 literes OM 936 dízelmotor hajtja, teljesítménye 220 kilowatt, azaz 299 lóerő
Látványos dizájn
A CityPilotot a „technológiahordozó” Mercedes-Benz Future Bus tanulmányjárműbe szerelték be. A világszerte ismert Citaro alapján felépített, kereken 12 méteres szóló busz külső és belső dizájnja teljesen új utakon jár. Aszimmetrikus, ugyanakkor kiegyensúlyozott vonalai a városi architektúrával keresnek harmóniát. A jármű két oldalán és a hátsó lámpák között húzódó fénycsíkok fontos üzenetet közölnek: ha fehér színűek, akkor a sofőr vezet, ha kékek, akkor önvezető üzemmódban közlekedik a busz. Futurista rajta szinte minden: a formaterv, a világítás, az ajtóelrendezés és az utastájékoztatás. Az ajtók felett is fénycsíkok kommunikálnak, a zöld szín a beszállást, a piros a kiszállást jelzi. A jármű belsejének kialakításával a terek és parkok nyitottságát igyekeztek megidézni – az utastér legyen tényleg tér! Annak megfelelően, hogy mennyi időt tölt valaki a buszon, három részre osztották az egészet, és itt is ugyanolyan fénycsíkok mutatják a vezetési üzemmódot, mint a külsők. A falak mentén dizájner-székekhez hasonló ülések sorakoznak lazán, a fák módjára elágazó kapaszkodók hatására pedig akár parkban is érezheti magát a fantáziadús utas. A kétszínű tetőborítás megvilágítása lombsátrat idéz. Pihentető környezet, pihent elméktől, mondhatnánk.
Organikus formák, kapaszkodófák, lombsátor tetődizájn és fénydiódás világítás
Tájékoztatásra és szórakoztatásra nagy felületű, 43 colos monitorok szolgálnak a középső részben. Mintegy a közösségi tér része a vezetőhely is, ami már csak azért is indokolt, mert az út java részében csak utas a sofőr is – noha a többieknél azért nagyobb felelősséggel. Hogy ennek megfelelhessen, nagy, 12,3 colos kijelzőről kap újszerűen bemutatott információkat. Például a digitális sebességkijelzésen kívül a jármű előtti útvonalat is mutatja, a következő közlekedési lámpával és megállóval együtt. Sőt, az alagutak be- és kijáratát is jelzi. Piros lámpánál vagy megállóban állva egy visszaszámláló mutatja, hogy várhatóan mikor folytathatja útját a busz.
Igényesen a kapaszkodóba integrálták az elektronikus jegyellenőrzőt
Némileg elcsépelt fordulattal úgy fogalmaz a Mercedes-Benz, hogy a Future Bus és a CityPilot már a városi busz jövőjének kezdete. Állítása szerint ideálisan megfelel a BRT-rendszerekhez, amelyekkel megoldhatók az agglomerációk és összenőtt településrégiók világszerte hasonló közlekedési problémái. Ha azonban nem adjuk át magunkat teljesen az ő cégspecifikus gondolkodásuknak, hanem tágabb összefüggésekben nézzük a dolgokat, érdekes, és egyelőre megválaszolatlan kérdések juthatnak eszünkbe. A fejlődés kétségkívül a teljesen autonóm járművek irányába mutat. Belátható időn belül ugyanúgy közlekedik majd a közúti gépjárművek többsége, mint most a 4-es metró: vezető nélkül?
Az utastérben vezeték nélküli technológiával tölthetők a mobiltelefonok
