Egy kellemes délután futottunk össze először cikkünk főhősével, az 1962-es évjáratú DAF A-1600 vitorlázórepülő-csörlőző járművel. A citromsárga DAF hetykén „kocogott” vissza hangárjába, és ami leginkább feltűnt, hogy a hangja egészséges, az állapota pedig elképesztően szép. Nem volt kérdés, hogy az Aeroklub Farkashegy különleges járművének a Rolling Tons hasábjain a helye!
A típusról
A második világégés után a DAF is a többi hasonló gyártó útját járta, vagyis az 1950-es években vásárolták a részegységeket és így építettek a megrendelők igényeinek megfelelő járműveket. A Marshall-segélynek köszönhetően azonban új üzem épült, így megkezdhették a termékfejlesztést is. Különlegesnek számított, hogy a korabeli trendektől eltérően a holland gyártónál az erőforrás nem a fülke elé, hanem az alá került. Habár később több „csőrös” DAF is piacra lépett, ezek soha sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Az A-1600-as nagyon sok feladatra bizonyult optimális választásnak
Az 1600-as sorozat 1959-ben került az első megrendelőkhöz. Már tervezésekor is a sokrétű felhasználhatóságot tartották szem előtt a mérnökök. Az alapkiépítésben hét tonna hasznos teherbírású típust egy 5,76 literes, 120 lóerős dízelmotor mozgatta, de a 25 tonna hasznos teherbírású szerelvény mozgatását végző vontatóban egy 165 lóerős erőforrás dolgozott. A kínálat sokszínűségét mutatja, hogy a fülke-alváz kombinációk mellett duplatengelyes és hosszú áttételes vontatók is készültek, ráadásul a duplatengelyes kiviteleknél (A3200) mindkét hátsó tengely hajtott volt.
Az A-1600-at szerették a sofőrök, hiszen már ekkor habosított töltettel ellátott ülések kerültek a típusba, amelyek ráadásul csillapítva rugóztak. A vezetőülést vízszintes és függőleges irányban is állíthatták, miközben a fülke hő- és hangszigetelése is kiemelte a konkurensek közül. További előnyként említik még a korabeli leírások, hogy a rövid orra és a nagy üvegfelületei miatt könnyű volt manőverezni az ilyen járművekkel. Éppen ezért választották az üzemeltetők a csőrösökkel szemben.
A DAF A-1600 bemutatkozásakor kevesebb volt az ellenőrző műszer, még négyküllős volt a kormánykerék és a pedálok is kisebbek voltak
Hollandiából érkezett
A Budakeszi melletti farkashegyi repülőtéren dolgozó, 1962-ben gyártott példány nem repülőgépcsörlőként kezdte pályafutását. Felépítménye 1976-ban készült, így biztosan az után került rá, viszont évtizedek óta „nyugdíjas” állása van, hiszen ebben a minőségében már csak heti néhány kilométert tesz meg. Ez is a magyarázat a kiváló állapotára, no meg az is, hogy folyamatosan „garázsban” áll, és a szükséges karbantartásokra nagyon odafigyelnek. Sok tennivalója egyébként nem volt még az Aeroklub Farkashegy lelkes csapatának, hiszen az elmúlt tíz évben csupán olajat és a szükséges szűrőket cserélték. Egyetlen nagyobb probléma az volt vele, amikor egy kiállásnál beakadt az első lökhárító, amely egy kicsit meghajlott. Mostanság azonban időszerű majd egy „nagyobb” javítás, a kipufogórendszer ugyanis itt-ott kifúj egy kicsit.
A gépkezelők felelőssége a műszak előtti karbantartás és bátran kijelenthetjük, hogy sokkal komolyabban veszik ezt, mint más olyan helyeken, ahol a jármű mozgásképességén a bevétel múlik. Tanúi voltunk egy reggeli gépátvételnek és a járműhöz tartozó kezelési útmutató becsületére válna néhány gyártónak is. Minden bizonnyal ez az oka, hogy az öreg DAF ilyen jó állapotban teszi a dolgát a mai napig.
A csörlőkezelő fülkét utólag látták el védőráccsal, amely kábelszakadás esetén óvja a kezelőt
V8-as felépítmény
Persze a jármű különlegessége nemcsak a korában és állapotában, hanem a felépítményében is rejlik. A TOST 04-es csörlő népszerű a vitorlázók körében, pontosan azért, mert könnyen telepíthető szállítójárművekre. A Budakeszin üzemelő példánynál a repülőgépek felgyorsításáról egy Oldsmobile erőforrás gondoskodik. A 7,5 literes, V8-as benzinmotor 250 lóerő teljesítményt ad le 4000-es percenkénti fordulatszámon. A tekintélyes erőforrás két tüzelőanyag-tartályból táplálkozik, amelyek össztérfogata 108 liter. Egy gép felcsörlése 0,6-0,8 liter tüzelőanyagot igényel. A speciális szerkezet legfeljebb 750 kilogramm tömegű gépeket tud repülésre bírni. Évente nagyjából 3500 alkalommal csörlőznek a Budakeszi melletti repülőtéren.
Habár kisebb gondok akadtak, nagy probléma még nem volt a felépítménnyel sem. Az apróbb műszaki anomáliákra pedig a klub leleményes tagjai saját megoldásokat, átalakításokat találtak ki. A munkavégzés egyébként nem veszélytelen, ezért nagy a felelőssége a kezelőnek. Egymás után két gépet tud a magasba emelni két kábeldobjának köszönhetően, ezt követően egy külön szállítójármű húzza vissza a drótsodronyokat a starthelyre.
A DAF kizárólag szezonális jelleggel dolgozik, vagyis tavasztól késő őszig, ahogy a szezon időjárása engedi. Ez is az oka annak, hogy a több mint ötvenéves tehergépkocsi és a közel negyvenéves felépítménye még mindig újszerűen néz ki.
Kétség sem férhet hozzá, hogy az Aeroklub Farkashegy DAF A-1600-asa igen üde színfoltja a hazai különleges tehergépjárművek kis csapatának. Koránál fogva abszolút veterán, állapotát és a futott kilométereket tekintve (minden bizonnyal kettőnél többször nem fordult át a 100 000 kilométert mérő számláló) viszont még felnőtté sem vált. Ez a kettősség teszi igazán felemelővé!
Levegőben a vitorlázógép, egy felcsörlés csupán néhány másodpercig tart
