Évente 10-15 autóbuszt megment itthon a pusztító lángoktól a Fogmaker tűzoltórendszere. Döntő részben a belső égésű motor környékén kap valami lángra, ez ellen hatékonyan véd több mint 2500 hazai buszt a svéd megoldás.
Csak Londonban évi 15-20 busz gyullad ki, Németországban évente nagyságrendileg 400 az elmúlt évek-évtizedek statisztikái alapján. Az Amerikai Egyesült Államokban naponta legalább egy iskolabuszban ütik fel fejüket lángnyelvek. Svédországban az ezredfordulót követő években a forgalomban lévő buszok közel egy százalékába kóstoltak bele a vörös ördögök. A hazai hírekben is rendre találkozunk ilyen, a kattintásvadász címekből élők szájába sült galambként repülő esetekkel. Egy 50-100 utast szállító, lángoló busz költői túlzás nélkül is félelmetes, döbbenetes és ijesztő – garantált, hogy megrázó képek következnek.
Nagyon hasonló eredményeket hoz az incidensek elemzése a vizsgált országtól és alkalmazástól függetlenül. A tűzesetek kétharmada-háromnegyede a motortérben keletkezik, másik gyakori forrás a kerekek és a futómű környéke. Rendkívül ötletes megoldás erre a problémára a Fogmaker rendszere, ami lényegében egy rajtra váró sportolóhoz hasonlítható. Az érzékelője valójában egy, a motortérben körbefutó vékony műanyagcső, az ebben a körben uralkodó 24 bar nyomás tartja féken a rendszert. Amikor a tűz hatására megolvad ez a cső, elszökik belőle a nyomás és kiszabadul a palackból az oltóanyag. Nitrogén hajtógáz gondoskodik arról, hogy ezt a rajtjelet érzékelve haladéktalanul elinduljon tüzet oltani a víz. Azt a szórófejek rendkívül finom – az emberi hajszál átmérőjének felével megegyező méretű – szemcsékre porlasztva juttatják be a védett térbe. A 110 bar nyomás jóvoltából vízködként megjelenő anyag az égés magas hőmérséklete miatt intenzív párolgásba kezd. Talán még az intenzív sem elég szemléletes jelző: egyetlen liter vízből 1700 liter vízpára keletkezik ilyenkor! Ez szinte azonnal elfojtja a tüzet és lefogja a mérgező füstgázt, majd gyorsan és drasztikusan hűti a teret, tíz másodperc alatt 870 Celsius-fokról 140 alá csökken a hőmérséklet. Egyúttal hatékonyan kiszorítja az égéshez elengedhetetlen oxigént a térből. Az oltóanyag döntő többsége víz, ám három százalék filmképző anyagot is tartalmaz. A tűzoltók által is alkalmazott vizes filmképző hab finom réteget képez a felületeken, elzárva ezzel az éghető anyagot az oxigéntől.
Az oltóanyag mennyiségétől függően 50-100 másodperc a teljes oltási idő, ez a tartós hűtés az a hatás, amely még az elektromos buszok utasai számára is életmentő lehet. Sajnos a lítiumion-akkumulátorok minden tűzesetét ezzel sem lehet teljesen megfogni, ám a gyors elfojtással és hűtéssel értékes másodpercek nyerhetők a fedélzet elhagyásához. Ráadásul az elektromos járművek tüzeinek 50-60 százaléka nem is az akkuban kezdődik, így ez a rendszer megakadályozhatja, hogy a máshol keletkezett tűz átterjedjen az akkumulátorra.
Világszerte már több mint 200 ezer Fogmaker rendszer üzemel, idehaza pedig több mint 2500, ebből bő ezret a svéd cég hazai képviselete, a J&J (PSV) Kft. épített már be. Az importőr a gyártó legmagasabb minősítésével rendelkezik, vagyis nemcsak telepíti, hanem szükség esetén megtervezi a beépítést, sőt a rendszerrel kapcsolatos oktatást is elvégezheti. A BKV alacsonypadlós flottájának számtalan különböző típusába került ilyen védelem magyar tervezés nyomán. A hazai buszgyártók is használják, így a debreceni Mercedes-Benz Reform buszok farában és a komáromi BYD villanybuszok akkumulátorai környékén is megtalálhatjuk a Fogmaker rendszerét.
Egy tűzeset nemcsak az autóbuszok esetében vezethet rendkívül gyorsan hatalmas károkhoz. A veszélyes árukat – különösen a robbanás- vagy tűzveszélyes anyagokat – szállító tehergépjárművek az egyik ilyen csoport. De a tikkasztó nyári forróságban a vastagon fekvő száraz szárakat összegyűjtő bálázó szíjhajtásainak meghibásodása is gyorsan a tűz martalékává tehet gépet és akár sok hektárnyi földterületet is. Szíjakból és tárcsákból a kombájn is bővelkedik, annak tűzesetekor nemcsak a szalmának, hanem a termésnek is annyi.
A Mercedes-Benz és Setra buszok újdonságai: Biztonsági játékosok
Részlegesen önvezető turistabusszal faltuk az autópályás kilométereket, míg a szűk ügyességi pályán kamerák egész hada segítette a manőverezést. Kézzelfoghatóan bizonyította a vezetésbiztonsági rendszerek terén úttörő szerepét a Daimler Buses.
MAN eTruck: Tápos Leó
Találós kérdés következik! Oroszlán, mégsem harap, középmotoros, mégsem versenyautó és „elemről” megy, mégsem gyerekjáték. Mi lehet ez? Természetesen az MAN legelső nehézkategóriás elektromos teherautó-családja, az eTGX és eTGS testvérpáros.
Szívóskodik!
Filigrán háziasszonyok rémálma, egyúttal a kétbalkezes ezermesterek álma lehetne a Mercedes-Benz gigantikus porszívója.
A Közlekedési Kultúra Napja: Együtt a közlekedésben, együtt a közlekedésért
Idén tizedik alkalommal rendezték meg a közlekedési kultúra napját, amellyel az udvarias és biztonságos közlekedést ünnepeljük. A kezdeményezés megálmodójával, Bíró Józseffel beszélgettünk arról, hogyan lehetne minden nap a kulturált közlekedés napja.
Ford SuperVan 4.2: Gyorshegymászó
Ahogy a krétás mancsú kétlábúaknak, úgy a négykerekűek számára is tartanak hegymászó versenyt. A Ford tavaly egy SuperVan 4.2 hiperfurgonnal állt rajthoz a legendás Pikes Peak felfutón, az ideire pedig egy szintén elektromos pickuppal készülnek.
Volvo FH16: A világ tetején
Elektromos hajtás, üzemanyagcella, bioüzemanyag, a nagy kavalkádban a Volvo Trucks szakembereinek még arra is jutott figyelme, hogy visszahódítsák a legerősebb dízelmotor címét. Az új király a D17 erőforrás 780 lóerővel.
