Hirdetés:

Hosszú évek óta alvásproblémákkal küzd az egyik barátom. Állítása szerint tudja kezelni, de a közelmúltban ennek ellenkezője igazolódott be. Elaludt a volán mögött. Szerencséje volt, a banális baleset már-már vicces volt, de nem tudtunk igazán jót nevetni rajta.

Nem is olyan régen adtuk közre a kamionosok tízparancsolatát. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a szörnyű balesetekből lehet tanulni, hanem egyszerű elvek mentén, önkéntesen is csökkenthetjük a kockázatot. Nagyon reméljük, hogy sokan megfogadták, megfogadják az intelmeket. Annak legelső pontja, feltételezésem szerint nem is véletlenül, hogy csak jó fizikai állapotban, kipihenten üljünk volánhoz. A stresszes munka fárasztó, ne hősködjünk, inkább álljunk meg, szívjunk friss levegőt. De a legfontosabb, hogy a hosszú és pihentető alvás nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott munkavégzéshez. Ha ezt valaki nem tudja megvalósítani, pedig törekszik is rá, vagy szinte soha nem érzi magát kipihentnek vezetés közben, akkor nagy valószínűséggel alvásproblémái vannak. Jó esetben ezt a környezet is érzékeli, család, barát, kolléga sem hunyhat szemet a dolog fölött. De sokszor marad titokban a betegség, legtöbbször az önfelismerés, a beismerés a probléma megoldásának a kulcsa. Ma már egy egész tudományág foglalkozik a témával, ami sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Csak be kell ütni a keresőbe, hogy „alvászavar”, hatalmas a választék, lenne kihez fordulni. Még a TB is fizeti, és mindenki csak nyerhet a kezeléssel! Gondoljunk csak bele, hány életet veszélyeztet, ha például egy buszvezető alszik el a volán mögött…

De lássuk, hogyan is járt a barátom, gondolom kíváncsi már mindenki a történetre. Az autópályán haladva érezte, hogy fáradt, álmos, bekapcsolt a vészjelző, meg kell állni. Hamar talált parkolót és az első lehetséges helyen behúzta a kéziféket. Ahogy körbetekintett, meglátott egy szimpatikusabb helyet, az jobb lesz gondolta. Elindult, de a szervezete ekkor már átkapcsolt alvás üzemmódba. Így a kocsi ettől a pillanattól irányítás nélkül haladt egy járdasziget felé, amelyen szép virágok és egy jó nagy kő is volt. A többit képzeljék hozzá… Minden esetre megúszta, mondjuk nem olcsón! És még mindig nem látja be, hogy segítségre szorul. De nem adjuk fel, a baráti kör elhatározta, addig nem nyugszunk, amíg meg nem teszi a szükséges lépéseket.

Vagy nézzük ezt a másik példát, ahol a kishaszonjármű vezetője egy fára tekeredett fel. Keresztezte a teljes útpályát, mert balra ment át fokozatosan, a típusos elalvásos balesetek mintapéldáját produkálva. Kis szögben hosszan ment a forgalommal szemben is. És itt sem volt másik szereplő, de nagyon is lehetett volna, például egy busz, tele utasokkal. De nem jött senki szemben, és bár talán még mindig nyögi, de túlélte. De ez nincs mindig így, sőt…

Drága Barátom! Van egy ajánlatom, én is teszek egy ígéretet, sőt írásba is adom. Az európai közlekedésbiztonsági napokhoz kapcsolódva belátom, hogy van még mit fejlődnöm. De te is ígérd meg, nem hanyagolod el ezt a dolgot, szükségünk van rád!

Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság

Előző cikkRumcájsz markológépe
Következő cikkElektromos terjeszkedés
Már az óvodában is törött kisautó lehetett volna a jelem. De oda nem jártam, viszont apám ZISZ teherautójában gyakran imitáltam a vezetést. Közlekedésmérnökként érkeztem a szakmába, a Hungarocamionhoz. Az itt megismert balesetelemzés mitikus világa elcsábított, szakmérnöki diplomával 30 éve igazságügyi műszaki szakértő vagyok. Az utóbbi két évtizedben európai zsűrik tagjaként részt vehetek az év autóbusza, teherautója és kishaszonjárműve kiválasztásában.

Itt elmondhatod a véleményedet!