Miután nyár elején bemutatkozott a Fiat E-Ducato, már várható volt, hogy hamarosan a másik két testvér, a Citroën ë-Jumper és a Peugeot e-Boxer is megjelenik. Íme, a tisztán elektromos francia páros.
Egyre több európai belvárosban mind szigorúbban korlátozzák a gépjárművek behajtását, számos helyre már csak tisztán elektromos modellek tehetik be a kerekeiket. Emellett pedig a Peugeot felmérése szerint ötből négy kishaszonjármű naponta kevesebb mint kétszáz kilométert tesz meg. Innen már szinte egyenes út vezetett az ë-Jumper és az e-Boxer megszületéséhez.
Fiat E-Ducato: Udvarias és zöld
Gazdagon gyarapodott a család, ugyanis egyes villanyfurgonokkal ellentétben a francia villanyos páros nem csupán egyetlen méretben készül! Összesen háromféle tengelytávolsággal, négyféle hosszúsággal és háromféle magassággal, vagyis 8 és 17 köbméter között ötféle raktérmérettel, valamint akár 1890 kilogramm hasznos teherbírással kelletik magukat. Sőt, az ikerpár rövid- és duplafülkés, illetve fosztott alvázas kivitelben is elérhető. Az már csak hab a tortán, hogy az akkumulátorok a padló alatt helyezkednek el, így nem csökkentik a raktér vagy -felület méreteit.
Kívülről csak a hátsó raktérajtók ë-Jumper, illetve e-Boxer feliratáról ismerhetők fel az elektromos modellek, az oroszlános változatok ezenkívül az első sárvédőkön diszkrét e betűt hordoznak. A belsőtérben sincs nagy különbség, a váltókar helyére irányváltó gombok kerültek (D, N és R), a visszapillantó tükör pedig egy kijelzőt kapott például az akkumulátorok töltöttségi szintjének és az aktuális hatótávolságnak a megjelenítéséhez. Megértjük, hogy szükségesek a kompromisszumok egy közel másfél évtizeddel ezelőtt debütált generáció esetében, ám olasz rokonuk ezt egy fokkal elegánsabban, az A oszlophoz beszerelt színes képernyővel oldotta meg. Cserébe a biztonságon nem spóroltak a franciák! A viszonylag gazdag alapfelszereltség számos korszerű vezetéstámogató rendszerrel egészíthető ki extraként az aktív vészfékezéstől a sávelhagyásra figyelmeztetőn, a holttérfigyelőn és a táblafelismerőn át az automatikus távfénykapcsolásig.
A két modell hajtásáról 90 kilowatt (122 lóerő) legnagyobb teljesítményű és 260 newtonméter maximális nyomatékú villanymotor gondoskodik. A járművek legnagyobb sebességét azonban 110 kilométer/órára korlátozták, míg a négy tonna össztömegű változatoknál kilencven a legnagyobb elérhető tempó. Így a 37 kilowattóra kapacitású akkumulátorcsomaggal az L1 és az L2 hosszúságú változatok kétszáz kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a WLTP szerint, míg az L3 és L4 kivitelek hatótávja a hetven kilowattóra kapacitással elérheti a 340 kilométert. A fedélzeti töltő 7 és 22 kilowatt teljesítményű töltést tesz lehetővé, ezekkel a kisebb akkucsomag hat, illetve öt, míg a nagyobb tizenkét, illetve kilenc óra alatt tölthető fel teljesen. Nyilvános, egyenáramú töltőről ötven kilowatt teljesítménnyel egy órán belül nyolcvanszázalékos töltöttség érhető el a kisebbik akkucsomag esetében.
A két gyártó az elektromos hajtásra való átállás megkönnyítésére számos szolgáltatást is kínál ügyfeleinek, például nyilvános töltők kiválasztásához és használatához vagy útvonaltervezéshez. Sőt, mobilitásgarancia is elérhető a villanyos kishaszonjárművekhez. Az akkumulátorcsomagra garantálják, hogy nyolc év vagy 160 ezer kilométer alatt sem csökken hetven százalék alá az elérhető kapacitása. Az elektromos párost az idei év utolsó negyedévében kezdik el bevezetni az európai piacokra, remélhetőleg hazánkban is. Ezzel biztosan nyert még két-három évet a Sevel-szövetség nagyobb típusa. A háttérben pedig már nyilván gőzerőkkel dolgoznak az immár konszernszintre kiterjesztett FCA-PSA együttműködés – hangzatos új nevén: Stellantis – következő generációs haszonjárművein, amelyek már nemcsak a jelen, hanem a jövő kihívásainak is megfelelnek majd.
