Manapság nehéz elképzelni, hogy egy haszonjármű négy évtizeden keresztül és három különböző munkakörben szorgoskodjon. Márpedig ez a Mercedes-Benz eleinte távolsági buszként, majd csomagszállítóként, legvégül pedig gördülő postahivatalként szorgoskodott.
Hazánkban is jártak egykor postakocsik, azonban modern megfelelőik mifelénk ismeretlenek. Ugyanakkor német nyelvterületen közel 120 éve a posta is üzemeltet olyan autóbuszokat, amelyek egyúttal a levelek és csomagok szállítását is kiszolgálják. A postabuszokat anno Kraftpost, azaz „erőposta” néven emlegették, később áttértek a sokkal kifejezőbb Postbus vagy Postauto kifejezésekre.
Nyolcvanöt esztendős főhősünk 1938-ban született. Ifjú éveiben a távolsági túrákra vágyó utasokat szolgálta. A nagy világégést követően az Osztrák Posta átépítette, hogy Bécs és Salzburg között szállítsa a csomagokat. Tíztonnás terhelhetőségével erre a feladatra is tökéletesnek bizonyult. A hatvanas években újra átalakították, ekkor nyerte el mobil postahivatali formáját. Ebben a munkakörben egészen a hetvenes évek végéig serénykedett. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a négy évtized alatt többször is visszatörlesztette egykori vételárát. Aligha tudok ennél fenntarthatóbbat elképzelni, valójában így kímélte leginkább környezetünket. Tudom, ezzel nem pörgette meg túlságosan a gazdaság kerekét, hiszen minimum négy jármű szolgálatát teljesítette. Mégis nosztalgikusan párás tekintettel nézek szögletes vonalaira, hiszen egy olyan letűnt kor gyermeke, amikor még nem eldobhatóra tervezték a gépezeteket.
Postamt
Akár táviratot is küldhetett, aki odalépett az Osztrák Posta pasztellsárga és fekete színeibe burkolódzott Mercedes-Benz O 10000 autóbuszhoz. Azonban ez még nem minden, hiszen három elszeparált fülke várta forgótárcsás telefonkészülékkel felvértezve az interurbán élménybeszámolókra szándékozó kuncsaftokat. A hármas számúból akár nemzetközi távbeszélgetésre is lehetőség adódott. Így szolgáltatásai terén semmiben sem maradt el a téglából épült társaitól. Azért, hogy a csinos postáskisasszonyok szemkontaktust alakíthassanak ki a dobogón ácsorgó ügyfeleikkel, padlóra helyezett, sínen mozgatható székeken ücsörögtek, miközben divatos nejlonharisnyába csomagolt futóművüket egy erre a célra kialakított mélyedésbe lógathatták.
Természetesen ugyanez nem mondható el a munkamoráljukról – arra végkép nem maradt idejük, hogy lógassák a lábukat! Mégsem panaszkodhattak, hiszen komfortjukat hűtőszekrény, valamint kézmosó fajansz növelte. Rendíthetetlenséget sugárzó, drámai hűtőrácsával és a kultúra lelkes támogatójaként az egycsillagos postahivatal többször kiszolgálta a Salzburgi Ünnepi Játékok hallgatóságának kommunikációs igényeit is. Ugyanilyen odaadással mászta meg az alpesi szerpentineket, hogy a földrajzilag elszigeteltebb falvacskák egymással jódlizó lakosaihoz is eljuttathassa a modern telekommunikáció lehetőségét.
Robusztus levélhordó
Mindazonáltal a gigantikus, 24 méteres fordulókörnek köszönhetően hajtűkanyarok előtt még a hűvösebb napokon is erősen gyöngyözhetett a járművezető homloka. Részben ennek köszönhető, hogy a „tízezres” nem érte utol a kisebb testvérei népszerűségét. Pedig a harmincas években az L (Lastwagen) és O (Omnibus) 10000 képezte a Mercedes-Benz haszonjármű-kínálatának csúcsát. A háromtengelyes, 6×4 hajtásképletű alvázat, amire városi és távolsági kivitelű, akár hatvan utas számára komfortos ülőhelyet biztosító karosszéria kerülhetett, 1936-ban mutatták be a nagyérdeműnek a berlini Internationalen Automobil- und Motorrad-Ausstellung (IAMA) kiállításon. A következő esztendőtől 1941-ig összesen 386 hagyta el Gaggenau és Sindelfingen városát. A 11,2 literes, hathengeres OM 57 dízelmotor percenként 1700-as fordulatszámnál érte el a 110 kilowatt (150 lóerő) csúcsteljesítményét. Nem egy kiélezett erőforrás, de a 65 kilométer/órás csúcssebességhez és az örök élethez pont megfelelőnek bizonyult.
Egy elfeledett gyöngyszem új élete
Négyéves restaurálás után újra teljes pompájában ragyog a „Csipkerózsika” névre keresztelt DAF Torpedo, méltó a mögé kapcsolt buszfélpótkocsihoz. Íme, a DAF-múzeum legújabb büszkesége!
Nissan Hardbody: Keménykötésű kaliforniai
Habár Amerika nem a visszafogott, észszerű méretű járművek hazája, mégis távolról is jól látható sikert könyvelhetett el a Nissan az ottani mércével kompaktnak számító Hardbody pickuppal.
Daimler Kardan-Lastwagen: Kardános kalandor
Ezernyolcszázkilencvenkilencet írunk, a helyi fuvarozást lovakkal, a távolságit pedig vasúton vagy hajóval végzik. A cannstatti Daimler-Motoren-Gesellschaft pedig máris patikába szalajtotta az univerzum legelső teherautójának harmadik változatát!
Citroën Traction Avant 11 Commerciale: Előre fogott lovak
Kilencven esztendővel ezelőtt, 1934-ben prezentálta Traction Avant modelljét a Citroën. Az előremutató önhordó szerkezetű, elsőkerék-hajtású konstrukció mai napig meghatározza a korszerű személyautókat, valamint kishaszonjárműveket.
Morris 6cwt Van: Bájfurgon
Vágó István ötvenmillió forintért is sztoikus nyugalommal kérdezhette volna „A Legyen Ön is milliomos!” televíziós kvízjátékban, hogy melyik autómárka logójában gázol az Isis (vagyis Temze) folyóba egy ökör?! Természetesen a néhai Morris Motors a megfejtés.
A Bicskei Önkéntes Tűzoltóság szerei: vízszállítók: Vízhordó lajtosok
Tűz és víz, életünk talán legerősebb ellenpólusai. Ahol fellobban a vörös kakas, ott vízre van szükség a szelídítéséhez. Persze a lángoló kerek erdő közepén nincs tűzcsap, ezért az oltóanyagot oda kell szállítani. Lehetőleg gyorsan, sokat és árkon-bokron át!
