Háromféle adatkommunikációs rendszer is jól teljesítette a szigorú biztonsági követelményeket a CONCORDA innovációs projekt közúti tesztjei során. Ezzel a kutatás résztvevői sikeresen lefektették a jövő önvezető funkcióinak egyik újabb alapját.
Közúti gépjárművek különféle önvezető funkcióinak egyik sarkalatos pontja a közlekedés résztvevői közötti gyors és biztonságos adatkommunikáció. Ugyanis az így kapott információk alapján az automatizált rendszerek sokkal pontosabban igazodhatnak az adott forgalmi helyzethez, mintha pusztán a jármű saját érzékelőire hagyatkoznának. Például sokkal korábban felkészülhetnek egy fékezésre vagy veszélyes szituációra.
Ezért a Bosch, az Escrypt, a Kapsch, a Nokia és a Telekom részvételével három és fél évig folytatott CONCORDA projekt azt kutatta, hogy miként valósítható meg stabil, folyamatos és biztonságos adatáramlás az egymás közelében haladó járművek között. Ennek során különösen szigorú követelményeket támasztottak a kommunikációs hálózat illetéktelen felek számára való hozzáférhetőségével szemben. Továbbá azt is alapvető elvárásként fogalmazták meg, hogy a hálózat lefedettségétől, illetve jelerősségétől függetlenül folyamatosan biztosított legyen a gyors és megbízható adatkommunikáció, tehát például még alagutakban is.
A tesztelést közúti forgalomban, autópályákon konvojban haladó tehergépkocsikkal végezték. A járművek menet közben olyan adatokat osztottak meg egymással, mint például a gyorsítás és a fékezés. Ehhez pedig háromféle kommunikációs csatornát használtak. Először is wifialapú közvetlen adatközlést (ITS-G5), továbbá a mobilhálózaton keresztüli, ám szintén közvetlen adattovábbítást (LTE-V2X PC5), végül pedig mobilhálózaton keresztüli közvetett kommunikációt (LTE). Utóbbi esetében a tehergépkocsiból érkező jelet az LTE-hálózat először egy szerverre továbbította, majd onnan vissza a tesztben szereplő többi járműnek.
A közúti próbák azt mutatták, hogy mindhárom rendszer több mint megfelelően teljesítette az adatbiztonságra vonatkozó szigorú követelményeket. A tapasztalatok szerint a két közvetlen kommunikációs csatorna a nagy átviteli sebességével kiválóan alkalmas a legfeljebb ötszáz méter sugarú alkalmazásokhoz, például egy vészfékezésről szóló információ továbbításához. A közvetett kommunikáció pedig akár háromezer méterig is jól használható olyan feladatokra, amelyeknél más közlekedőktől vagy az infrastruktúrától származó adatokkal kell kiegészíteni a jármű saját adatait összetettebb önvezető funkciók megvalósításához. Manapság már a legtöbb új tehergépjárművet eleve felszerelik LTE fedélzeti egységgel a telematikai rendszerek működtetéséhez. Ha ezt kiegészítik valamelyik közvetlen csatornával, akkor a két technika együttesen már optimális megoldást nyújt a megbízható adatátvitelhez.
A projekt résztvevői a későbbiekben természetesen felhasználják majd ezeket a fontos teszteredményeket az önvezető funkciók és a gépjárművek kommunikációs megoldásainak fejlesztéséhez. Ez pedig még biztonságosabbá, hatékonyabbá és kényelmesebbé teszi a közúti közlekedést.
