Nemcsak a villamosítás és az automatizált vezetés elterjedése várható a következő évtizedben, hanem a városok közlekedése is valóban háromdimenzióssá válthat. A drónok számtalan területen járulhatnak hozzá a modern élethez, munkához.
Hazánk legnagyobb és legmodernebb járműipari tesztpályáján a következő évtizedben várható trendeket ismerhettünk meg, ezúttal az automatizált vezetés és a drónok témájában. Várhatóan idén év végére egy elemet leszámítva elkészül a pálya, és a jelen állás szerint két éven belül betelik a ZalaZone teljes kapacitása. Ez nem csoda, hiszen nem egy Magyarországon is aktív, releváns autóipari beszállító fixen kitelepül majd a megyeszékhelyre. Ráadásul többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is saját bázist hoz létre a pályánál a hallgatóik és oktatóik számára. Örömteli látni, hogy mind az automatizált vezetés, mind a drónok témáján ilyen aktívan és hatékonyan dolgoznak több százan a hazai műszaki egyetemeken is. Szintén bizakodásra ad okot, hogy tettre kész ernyőszervezetek koordinálják, segítik a munkát, mert például a megfelelő jogszabályi háttér kidolgozása mindkét kérdéskörben alapvető fontosságú.
Most még csak prototípus ez a robot, ám végleges formájában az önjáró bójázó egyedül kirakja majd a következő teszthez szükséges pályát, amíg a személyzet a berendezéseket, járműveket készíti elő
Az önvezető járművek kapcsán a látványosan driftelve gumit radírozó mesterséges intelligenciától a parkolóinassal felvértezett elektromos gokarton át a távolról irányítható katonai járműig számos érdekes gyakorlati projektet ismerhettünk meg. Hangsúlyos üzenetként jelent meg, hogy a járművek mellett a párhuzamos műszaki háttér tesztelésére, fejlesztésére is lehetőséget nyújt a ZalaZone, ezért elkezdték kiépíteni a pálya folyamatos felügyeletéhez szükséges digitális infrastruktúrát (szenzorokat, kamerákat). Ez is rámutat arra, hogy milyen szinten elengedhetetlenek ezek az automatizált rendszerekhez. Ugyanis az önvezetés és a drónok térhódítása elképzelhetetlen az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok nélkül. A jelenleginél jóval nagyobb sebesség mellett a kis késedelem, a kiemelkedő rendelkezésre állás és a nulla csomagvesztés is elengedhetetlen.
Például a drónok repülésirányítása az ember számára már túlságosan bonyolult lenne. Itt egy központosított rendszer tervezne a kapacitásokkal, összekötné a különböző felek folyamatait, valamint szolgáltatná az akadályadatbázist és az időjárási adatokat. Ám eközben komoly peremhálózati számítókapacitás is szükséges, ugyanis a drónok fedélzeti mesterséges intelligenciájának kezelnie kell a más közlekedőkkel felmerülő konfliktusokat.
A csomagautomaták töltésétől a jelenleg le nem fedett területek meteorológiai méréséig számtalan feladat várhat az aprócska és nagyobb gépmadarakra. Például az autópályák automatizált felügyeletében, járőrözésében. Ám az automatizáltan közlekedő járművek navigációjának támogatásában is jól jöhetnek. Szó szerint madártávlati képet nyújthatnak, lentről előre nem látható veszélyeket jelezhetnek az önvezető rendszereknek. Balesetek, katasztrófák esetén még a földön nehezen megközelíthető helyeken is megtaláhatják a bajbajutottakat. A mezőgazdaságban is hatalmas lehetőségeket rejtenek, mert például permetezéskor a többtonnás traktor mozgatása helyett elegendő pár tíz kilogramm tömeget munkára bírni. A végtelen búzatáblák egy-egy problémás foltja is könnyen és pontosan kezelhető. A pilóta nélküli repülőgépeknek még a mély sár vagy a meredek domboldal sem jelent akadályt a szőlőben a munkaterületük megközelítésekor.
Az automatizált raktári vonatójármű a padlóra felfestett jeleket követi a lefelé néző kamerájával. Ha egy feloldhatatlan konfliktus miatt az önvezető rendszer feladja, akkor átvehető az irányítás, távolról vezérelhető
A torlódások világszerte több száz milliárd dollár gazdasági veszteséget okoznak minden évben. Mind az önvezető járművek, mind az egyes szolgáltatások levegőbe emelése könnyíthetnek a városainkat fojtogató dugókon, nagyobb járműveket leváltva segíthetnek fellélegezni vidéken. A látottak alapján hazánk a kutatás-fejlesztés terén jó reményekkel indul ezen új témák felé, így már csak az a kérdés, hogy vajon az átlag magyar valóság mikor szállhat majd fel ezekre a trendekre.
