Sokunknak máig a Nysa ugrik be, ha meghalljuk a mentőautó kifejezést. Pedig a kedvesen suta 521/522 olyan, mintha eredetileg a Lolka és Bolka rajzfilmből ugrott volna elő. Még Mágenheim doktor is elmorzsolna egy nosztalgikus könnycseppet, ha újra vonulhatna vele.
Németh László gépjárműgyűjtő új életet lehel hazánk egykori utcaképének ikonikus járműveibe. Az ő munkáját dicséri a korábbi lapszámaink fényét emelő, gyönyörűen restaurált Csepel D-344, valamint Ikarus 311.24 is. Gyakorlatilag nem ismer lehetetlent, természetesen ez a csodás 1977-es évjáratú Nysa sem ilyen állapotban került hozzá. A látszat ellenére ez nem egy „Sanitarka”, azaz mentőautó-kivitel, hanem mikrobusz. Karrierjét betegszállítóként kezdte a Szent László Kórházban, ezért belül nem hordágyat, hanem üléseket rejt, a vezetőével együtt összesen tízet. Az egészségügyi szolgálatot egy kevésbé dicsőséges, ám annál fontosabb munkakörben folytatta. Kékre pingálva egy termelőszövetkezet kisteherautójaként szállította, amit éppen kellett. Laci bácsi szó szerint a trágyadomb széléről mentette meg. A végtelenül romos állapot meghatározta a vételárat is, a Nysa két doboz festékért cserélt gazdát. Azt nem tudom, hogy diszperziós vagy olajfesték volt a cserealap.
A restaurálás során gyakorlatilag az ablakvonal alatt újra kellett gyártani a lemezeket. Laci bácsi meg is mutatta, hogy a magyar hegesztési varratok szebbre sikerültek, mint a gyáriak. A konstrukció jól ismert gyenge pontjai mellett elsősorban azért tűntek el az utakról ezek az esztétikus járművek, mert gyorsabban rohadtak, mint amilyen sebességgel kiértek a betegekhez.
Feltettem Laci bácsinak a klasszikus kérdést, a család hogyan áll ehhez a csodálatos hobbihoz? „Kirázza őket a hideg!” – válaszolta száraz humorral. Pedig ki kellett engesztelnie valahogy a feleségét, hiszen kellett a finom női kéz a szelepékekhez. A Nysa motorja ugyanis vásárláskor darabokban hevert egy trágyás talicskán. Otthon a feleségével rakták össze.
Magyar, a mentő
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) régóta áhított egységes járműparkja legelőször a „Niszákkal” valósulhatott meg, 1960-tól a nyolcvanas évek végéig összesen 8100 (!) darab Nysa került a mentőszolgálathoz. Ennek kisebbik felét a jellegzetesen ferde homlokfalú elődmodellek, többségét pedig az S-521 és S-522 típusok alkották. Utóbbiak a 100 milliméterrel magasabb tetőben különböztek az 521 jelölésű társaiktól. Csak a lengyelek rendelkeztek akkora gyártókapacitással, hogy teljesítsék a magyar igényeket. Szerencsés egybeesés, hogy a keleti blokk többi kishaszonjárműve amúgy sem teljesítette az OMSZ elvárásait. Kiemelt jelentőséggel bírt a könnyű ki- és beszállás, valamint a járművezető számára nagyon jó kilátást biztosító, középen osztott, panoráma-szélvédő. Ezt a Škoda 1203, a Barkas B 1000, a RAF-2203 Latvija, a jóval tágasabb, de vándordűne dinamikájú csehszlovák Avia, az ARO alapjaira épülő Rocar T.V., a Zastava, és az ugyancsak jugoszláv IMV mentőautók közül egyik sem tudta. Az UAZ 452 viszont itthon is szerephez jutott, vele vonultak a „járhatatlan” helyekre.
Karrierjük során a Nysa mentőautók mintegy 51 millió beteget szállítottak, ezalatt több mint egymilliárd kilométert hagytak maguk mögött. Lenyűgöző számok, holott átlagosan 125 ezer kilométerenként selejtezték őket. Ami még ennél is hajmeresztőbb, hogy ezalatt átlagosan három-négy motort elfogyasztottak. Hazánk beszerzése annyira jelentős mennyiségnek számított, hogy lengyel testvéreink gyakran „Magyar” becenévvel illették a Nysa mentőautókat. Ott elvétve egészen a kétezres évek közepéig szolgálatban álltak.
Nyomokban szovjet technikát tartalmaz
A formás mikrobuszban a GAZ-M20 Pobjeda műszaki megoldásai köszönnek vissza, hiszen annak licencét gyártották a lengyelek Warszava néven, amiből a Žuk, a nálunk gyakorlatilag ismeretlen Tarpan, valamint a Nysa is táplálkozott. Ebben a példányban még három fokozattal kell beérnie a járművezetőnek. Később a gyár is belátta, hogy a maga nemében nyomatékos, ám a „pörgetést” rövid élettartammal díjazó, hosszú löketű motorhoz legalább négy fokozat dukál. A 2120 köbcentiméteres, 51 kilowatt teljesítményű (70 lóerő) S-21 benzinmotor szürreálisan finoman és csendesen jár. Nem egy kihegyezett, idegbeteg fajta, leginkább egy hidegvérű lóhoz hasonlítanám. A 150 newtonméter legnagyobb forgatónyomatékát már percenkénti 2500 fordulatnál rendelkezésre bocsátja. Kisebb fordulaton sem haldoklik, viszont pörgetve sem történik semmi, legfeljebb megfelezzük az 55 literes tüzelőanyag-tartállyal megtehető hatótávot. Laci bácsinál a Nysa is aktív életet él, jót tesz neki a mozgás, nagyon fitt állapotban van. Tavalyelőtt Lengyelország téli központjába, Zakopanéba kirándultak, 70-80 kilométer/óra utazósebességgel. A differenciálműben nem az eredeti 5,125:1, hanem az UAZ hosszabbik, 4,625:1 áttételű fogaskerekei búgnak. Ennek köszönhetően Laci bácsi elmondása szerint a gyári 100 kilométer/óra csúcssebesség helyett akár 140-el is hasíthat az 1,7 tonnás Nysa. Öt percig, azután beégnek a szelepek.
Az 521/522 csalóka jelenség, hiszen a nyurga – 1760 milliméter széles, 2225 milliméter magas – arányai miatt a maga 4,5 méterénél hosszabbnak gondolnánk. Összehasonlításképpen egy Volkswagen Multivan 6.1 negyven centivel, de a kompakt kategória éllovasa, a Volkswagen Golf Variant is 13 centiméterrel hosszabb nála. Az elöl kettős keresztlengőkaros, csavarrugós felfüggesztés rugózási komfortja még rossz úton is jónak mondható. Azonban a hátsó laprugós merevtengely néha egészen feldobta a betegeket – no nem a hangulatukat. A keskeny, elöl 1365 milliméteres (hátul héttel szélesebb) nyomtáv, valamint a több mint kétméteres magasság sem támogatták a tempósan vett szűk kanyarokat és a hirtelen irányváltásokat. Ellenkező esetben nemcsak a hordágyra szíjazott betegek feküdtek halálra válva, hanem a járművezető arca is elfehéredett. A dobfékek sem álltak a helyzet magaslatán, de a keskeny, 6,50 R 16 méretű, diagonál Stomil gumiabroncsok is visítottak a túlságosan fürge manővereknél. Laci bácsi betegszállítóján még az eredeti, 44 éves abroncsok virítanak. Olyan jó állapotúak, hogy simán letagadhatnának húsz esztendőt.
Jó munkához idő kell, tartja a mondás. Laci bácsi sem kapkodott, az újjáépítés két teljes esztendőt vett igénybe, de a végeredmény magáért beszél. Szinte természetes, hogy a Nysa is filmsztár, egy olyan angol filmben szerepelt, amiben Dobó Kata nem. C’est la vie, Laci bácsinak sem lehet mindig szerencséje.
