Hirdetés:

Változik a járműtechnika, változnak a gépjárműhasználati körülmények, változik a világ. Változnia kellett hát a tüzelőanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást mérő tesztelési eljárásnak is. Ezért három évvel ezelőtt megszületett a WLTP-szabvány.

Objektíven meghatározható, illetve mérhető egy gépkocsi legtöbb műszaki paramétere. Ráadásul ezek az üzemelés során mindvégig állandóak maradnak, ilyen például a tengelytávolság. Nos, a tüzelőanyag-fogyasztás és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás teljesen más, hiszen az időjárási körülményektől az útvonal jellegén át a vezetési stílusig számos tényező jelentősen befolyásolja, ezért igen tág határok között változhat. Ugyanakkor az üzemeltetők és a hatóságok is konkrét, jól összehasonlítható adatokat várnak el a gyártóktól akár beszerzési döntések meghozatalához, akár különféle normák vagy adók megállapításához. Erre dolgozták ki az 1992-ben életbe lépett NEDC (New European Driving Cycle – új európai menetciklus) mérési szabványt. Ám idővel felmerült az igény egy olyan tesztelési eljárás iránt, amely jobban összhangban áll a valós üzemelési körülményekkel, és ezáltal a valóságban tapasztalható értékekhez közelebbi adatokat szolgáltat.

A WLTP fontos kiegészítéseként immár nemcsak fékpadon, hanem valós vezetési körülmények között is végeznek károsanyag-kibocsátási méréseket (RDE, Real Driving Emissions) a könnyűgépjárművek típusvizsgájához

Így született meg a világ minden részéről begyűjtött menetadatok kielemzésén is alapuló WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure – világszintű harmonizált tesztelési eljárás könnyűgépjárművekhez) protokoll. Ez az új szabvány 2017 szeptemberében lépett életbe a személygépkocsik és egy évvel később a kishaszonjárművek (N2 és N3 kategória) számára. Ebből akadt bonyodalom bőven, sok gyártónál hónapokig állt számos motorváltozat forgalmazása. Az ennél élesebb váltás ráadásul még az adatok értelmezésében is zavarodást okozhatott volna a fogyasztók fejében, ezért 2021-ig kiterjesztették az átállási folyamatot.

A WLTP-szabvány 2017 szeptemberében lépett életbe a személygépkocsik és egy évvel később a kishaszonjárművek (N2 és N3 kategória) számára

Ez idő alatt országtól függően a gyártók az NEDC vagy a WLTP szerint, valamint mindkettő alapján is megadhatják a tüzelőanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatokat az energiafogyasztási tanúsítványokban, kereskedelmi prospektusokban, szórólapokon és weboldalakon. Azonban egy országon belül minden szereplőnek azonosan kell alkalmaznia a szabványokat. Például Finnországban 2018 szeptemberétől már a WLTP-t használják, ám egyes országok egészen idén decemberig az NEDC szerint adják meg a szén-dioxid-kibocsátási adatokat. Egyelőre még csak Európában vezették be ezt az új mérési szabványt, azonban világméretű alkalmazásra is megfelel.

A WLTP által megadott értékek közelebb állnak a mindennapos járműhasználat során valós menetkörülmények között tapasztalható számokhoz

Az új mérési szabvány okozta fontos különbség, hogy a belső égésű motorral felszerelt gépjárművekre a WLTP nagyobb tüzelőanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékeket, míg az elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművekre kisebb hatótávolságot, azaz nagyobb energiafogyasztást eredményez. Ezzel közelebb került a felhasználók által a valóságban tapasztalható fogyasztáshoz, bizonyára ez is lényeges szerepet játszott a mérési szabvány korszerűsítésében.

Egyelőre még csak Európában lépett életbe a WLTP mérési szabványt, ám világméretű alkalmazásra is megfelel
Az NEDC és a WLTP mérési szabvány közötti főbb különbségek
Tesztciklus:NEDCWLTP
Ciklusidő:20 perc30 perc
Megtett távolság:11 km23,25 km
Menetprofil:2 fázis: város 66%/városon kívül 34%4 fázis: város 52%/városon kívül 48%
Átlagsebesség:34 km/h46,5 km/h
Legnagyobb sebesség:120 km/h131 km/h
Extrafelszerelések hatásának figyelembevétele:nemigen
Fokozatváltásokelőre meghatározott és rögzítetta jármű karakterisztikájának megfelelő
Környezeti hőmérséklet:20 és 30 °C között23 °C, majd 14 °C a CO2-kibocsátáshoz

Itt elmondhatod a véleményedet!