Véget ér a dízelek egyeduralma a céges autók piacán. A modern hibridek üzemeltetési költsége kedvező, miközben rugalmas felhasználást kínálnak. A Škoda Kodiaq példáján keresztül bemutatjuk, miért reális és átgondolt döntés egy hálózatról tölthető hibrid.
Közel húszéves múltra tekintenek vissza a hálózatról is tölthető hibrid autók. Sorozatgyártásban elsőként a BYD F3DM modelleket szerelték fel ezzel a technikával 2008-ban. Később több gyártó is mutatott be saját rendszert: a Toyota Prius Plug-in Hybrid például már szélesebb tömegeket ért el, ugyanakkor tisztán elektromos üzemben csupán rövid hatótávra volt képes. Itt az akkumulátor inkább csak kisegítő szerepet töltött be, nem igazán tekinthető teljes értékű, a járművet tartósan is megmozgató energiaforrásnak.
A csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően a kétezertízes évekre igazán kiforrottá váltak a kettős tengelykapcsolós automatizált váltók, amelyek megkönnyítették a hajtásláncok részleges villamosítását. Nem is csoda, hogy a könnyű és kényelmes rendszerek napjainkra meghatározóvá váltak a hálózatról tölthető hibridek körében. A Volkswagen-csoport is ezen az úton indult el: első jelentős hálózatról tölthető hibrid mérföldkövét a 2014-es Golf GTE jelentette, amelyet később a Passat GTE és a Superb iV követett.
2024-ben aztán megérkezett az új, 1,5 literes TSI-motorral felszerelt hajtáslánc. A működési elv alapvetően nem változott, az akkumulátorkapacitás viszont gyakorlatilag megduplázódott. Míg az első generáció 8–13 kilowattórás akkumulátorokkal dolgozott, az új rendszer már 20–25 kilowattórás csomagokat alkalmaz. Ez például a Škoda Kodiaq esetében akár 120 kilométeres tisztán elektromos hatótávot jelenthet.

Míg korábban a hálózatról tölthető hibridek elsősorban rövid távokra kínáltak elektromos rásegítést, a második generáció már alapvetően villanyautóként viselkedik, amelynél a benzinmotor csak akkor lép működésbe, amikor az valóban szükséges. Városi környezetben így akár több nap is eltelhet anélkül, hogy a járműnek a belső égésű motorra kellene támaszkodnia. A gyári navigáció ráadásul képes a megadott útvonal, a forgalmi helyzet és a domborzati viszonyok figyelembevételével optimalizálni az akkumulátor aktuális töltöttségének felhasználását.
Szintén jelentős különbség a két generáció között a tölthetőség. Míg az első generációt legfeljebb 3,6 kilowatt teljesítménnyel tölthettük, az új járművek egyenáramú gyorstöltővel akár 50 kilowattos betáplálást is fogadhatnak. Habár ez az érték csak ideális esetben érhető el, az akkumulátorok még enélkül is 1 óra alatt feltölthetők, ami egy teljes munkanapra elegendő lehet. Ráadásul napjainkban a cégek már az otthoni töltést is elszámolhatják, még akkor is, ha nem telepítenek külön almérőt és fali töltőt.
Hosszabb, több száz kilométeres munkanap esetén pedig a villanymotor bevonásával jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. Korábban a hatékonyság e szintje elsősorban a dízelek sajátja volt, ugyanakkor azok városi használatban kevésbé bizonyultak ideálisnak. A modern, hálózatról tölthető hibridek ezzel szemben képesek a két világ előnyeit ötvözni, rövid távolságokon használva is takarékosak – mi több, tisztább üzeműek.
A Kodiaq hálózatról tölthető változata például közel két tonna. A katalógus szerint a dízelmotoros változat 5,4 liter/100 kilométer vegyes fogyasztással rendelkezik, a hálózatról tölthető változatnál ugyanez az érték 1,7 liter/100 kilométer, plusz 14,1 kilowattóra/100 kilométer elektromosáram-fogyasztás mellett.
Persze a kérdés mindig az, mit mutat a gyakorlat. Videónkból kiderül, milyen fogyasztási értékeket mértünk téli körülmények között, és azt is bemutatjuk, hogyan lehet az autót okostelefon mozgatni. Emellett szó lesz arról is, hogy üzemeltetési és karbantartási szempontból miért tűnnek jelenleg a legéletképesebb alternatívának az új generációs hálózatról tölthető hibridek. Sorozatunk további részeiben a cégautók etalonját hálózatról tölthető kivitelben vizsgáljuk meg alaposabban. A Škoda Superb tesztjét követően pedig beszélünk a töltések technikai lehetőségeiről és céges elszámolásáról, valamint a felhasználói és szerviztapasztalatokról.

A földre szállt hold mostantól az elektromos autók otthona
Rögtön azzal kezdem, hogy eloszlatom a képzavart, amit a címmel generáltam. MOONCITY névvel hozott létre élményközpontot Budaörsön a Porsche Hungaria. Az egykori Agip-székház helyén immár elektromos autók és töltési megoldások tesztközpontja található.

Születésnapi bringázás
Idén 130 éves a Škoda márka, amelynek történelme kerékpárok gyártásával indult 1895-ben. A cég nem felejti a múltat, hosszú évek óta támogatja a kerékpársport legmagasabb szintjét, a világ legjelentősebb versenyeit – hazánkban is.

Škoda Enyaq iV 80: Szudétai ólomkristály
Szinte tökéletesen buborékmentesre csiszolta villanykristályát a Škoda. Az Enyaq iV a legelső, eredendően elektromosnak tervezett típusuk. Pedig bölcs olvasóink bizonyára emlékeznek még a csehek farmotoros korszakára, ami nem a csillogásról szólt.

A kukásautók nyomában: Orrfacsaró nyelvújítók
Centenáriumát ünnepelhetjük anyanyelvünkben a szemét elleni harc leghatékonyabb fegyverének. A múlt század húszas éveiben jelentek meg Budapest utcáin a legelső kukásautók. De miért kuka a hulladéktároló edény? Nem amiatt, mert van hat fivére és szótlan!

Remekeltek a csehek
Nem kevesebb mint hét győzelmet aratott a Škoda Auto a 2021-es Év Céges Autója díjak kiosztóján, így az eddigi legnagyobb sikerét érte el a firmenauto német szaklap elismert megmérettetésén.

A gépjárműipari tudás új fellegvára
Egyedülálló innovációs és oktatási központot hoz létre a Porsche Hungária Kft., amelynek alapkövét július 12-én Budaörsön, a vállalat alkatrészelosztó központjának területén fektette le többek között Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és Németh Balázs, a Porsche Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.









