Sokaknak életük során bele sem kell gondolni abba, hogy milyen egy közlekedési baleset részesévé válni. Pedig a baj könnyen bekövetkezik, és még ha figyelmesek is vagyunk, a helyzetek többségében nem csak rajtunk múlik a kimenetel.
Szerkesztőségünk berkein belül két eset is történt a közelmúltban, ezek kapcsán pedig rengeteg érdekességre derült fény. Ezért jártunk utána több szemszögből is, hogy mi a teendő, ha így, vagy úgy részeseivé válunk egy balesetnek. A tisztánlátásban dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a www.das.hu szakértője segített minket.
Nem is olyan lehetetlen
Kollégámat még tavaly nyáron ütötték el Budapesten, fényes nappal a Sasadi úton. Bár jogerős határozat még azóta sincs, az tény, hogy a szabálytalanul várakozó, majd figyelmetlenül elinduló autón szó szerint átesett a motorkerékpárjával. A súlyos sérülések mellett is szerencséje volt, hiszen a takarásból elinduló jármű akár egy szemből érkező autóbusz alá is belökhette volna a forgalmas útszakaszon.
Az engem februárban érő baleset komolyabb sérüléssel ugyan nem járt, de utólag rekonstruálva az eseményeket, ez is szinte a csodával határos. Egy budaörsi gyalogos-átkelőhely kellős közepén ütött el egy, a zebra előtt várakozó, majd elinduló autó. Apuka a gyerekekre figyelt és egészen egyszerűen nem vette észre, hogy előtte épp átkelek – pedig 185 centi magas vagyok és feltűnő piros felsőben voltam. Felhuppantam a gépháztetőre, majd a könyökömmel tompítva az érkezést átgördültem rajta és a másik forgalmi sávba érkeztem, ahol szerencsére nem jött senki. Combizmomon napokig látszódott a Volvo XC60 hűtőrácsának lenyomata. A sofőr persze megállt, még a mobiltelefonszámomat is elkérte. Igaz azóta egyszer hívott, egy fél órával az eset után, de többet nem hallottam róla.
Az ominózus gyalogos-átkelőhely Budaörsön. Az autósok rendszeresen lendületből gurulnak át rajta, mert nem látnak ki. Persze a szerencsétlen elhelyezkedés sosem mentség a figyelmetlenségre
Nem tudtuk kivédeni, mi jön utána?
Adja magát a kérdés: mi a teendő, ha részesévé válunk egy hasonló esetnek? „A legfontosabb, hogy nyugodtak maradjunk” – emeli ki dr. Sáfrány Írisz Zsófia szakjogász. Ilyenkor persze sok minden jár az ember fejében, de ha tudunk, mindenképpen törekedjünk arra, hogy minimalizáljuk az újabb baleset bekövetkezésének esélyét. Ha sérült is van, akkor a lehető leggyorsabban gondoskodjunk a segítség nyújtásáról, hívásáról. Fontos, hogy még egy orvos sem feltétlenül tudja azt megállapítani a helyszínen, hogy mennyire súlyos a sérülés. Fontos ugyanakkor – és ma már ez nem is túl nehéz – hogy a helyszín megváltoztatása előtt fotókkal dokumentáljuk annak állapotát. Ez később egy vitákkal tarkított eljárás során is jól jöhet. Az is szerencsés, ha a lehető legtöbb szemtanú elérhetőségeit begyűjtjük.
Segítsünk ahogy tudunk
Apropó, szemtanúk. Én magam tisztán emlékszem, hogy több autó is állt a Volvo mögött sorban, akik a baleset után elhajtottak mellettünk. Biztosan látták is, hogy mi történt, mégsem állt meg senki. Pedig a szakjogász szerint a baleset okozójának és a közvetlen szemtanúknak is segítségnyújtási kötelezettségük van. Ha előbbi elhajt a helyszínről, az cserbenhagyásnak minősül, de az ilyen jellegű esetet végignéző járművezetőktől is elvárható a segítségnyújtás. Ez persze nem egyenlő a katasztrófaturizmussal, az ugyanis sok esetben már inkább nehezíti a helyzet gyors megoldását.
Ha személyi sérülés történt, akkor mindegy annak mértéke, rendőrt kell hívni, ha ezt mi nem tesszük meg, a kiérkező mentősök fogják. Ha csak később érzünk fájdalmat, akkor utólag is kivizsgáltathatjuk magunkat, arra azonban figyeljünk, hogy az orvosi leleteken fel kell tüntetni, hogy a bekövetkezett sérelem a balesettel ok-okozati összefüggésben van.
Objektív határidő ugyan nincs, de a www.das.hu szakjogásza azt javasolja, a lehető leggyorsabban értesítsük a rendőrséget, ha arra szükség van. „Munkájukat segítjük azzal, ha mire megérkeznek, már ott állnak a szemtanúk és nem nekik kell hajkurászni őket. Fontos még annak a megvizsgálása és kifejezett kérése a hatóságoktól, hogy nézzék meg, van-e térfigyelő kamera a közelben, amely rögzíthette a balesetet.”
Semmiképp nem szabad abba belemenni, hogy utólag rendezzük az ügyet. Gyakori kifogás, hogy a vétkes fél siet, ugyanakkor ez nem lehet indok a helyszín elhagyására. A szemtanúk adatait is érdemes begyűjteni, mert a hatóságok utánuk sem kezdenek nyomozni azok hiányában. Ha pedig a balesetet mi okoztuk, akkor érdemes elismerni azt, sőt csekélyebb kár esetén akár a helyszínen megegyezni egy térített összegben.
Munka közben, telephelyen más a szabály?
A Rolling Tons olvasóinak biztosan fontos kérdés, hogy mennyiben változik a helyzet, ha munkavégzés közben leszünk részesei egy balesetnek, esetleg a telephelyen vagy közforgalom elől elzárt területen következik az be? A szakjogász válasza szerint érdemi különbség nincs: maga az eljárás ugyanaz, a biztosított gépjármű felelősségbiztosítója fizet. „Ilyen esetben inkább a munkavállaló által okozott kár lesz érdekes a munkavállaló és a munkáltató viszonyában. A kárt a munkáltató követelheti a munkavállalóján, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, és érvényesítheti a kárt a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegéig. Amennyiben a munkavállaló magatartása szándékos vagy súlyosan gondatlan volt, akkor az egész kárért felel – ilyen helyzet lehet például az ittas vezetés.”
A különleges helyszínek kapcsán is egyértelmű a megoldás, hiszen minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni. Mindegy, hogy az üzemeltetés közúton történik, magánúton vagy telephelyen, a felelősségbiztosító ugyanúgy teljesít majd.
Ezért nem felesleges a kötelező
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a vétkes fél biztosítója nem csupán a járművünkben keletkező kár kapcsán áll helyt – az amortizáció levonása után. „A kötelező biztosítás mindenre is kiterjed” – hívja fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia. A balesetben megsérülő értéktárgyakat, az orvosi kezelések és gyógyszerek költségeit, a gyógyászati segédeszközök árát is fedezi a biztosító, de ne feledjük el ezek számláit megőrizni és benyújtani. Sőt, ha járművünk üzemképtelen lett, akkor egy másik ugyanolyan kategóriába tartozó jármű bérleti díját is fedeznie kell a társaságnak.
A fenti tételek a vagyoni károk, amelyek konkrétan meghatározható, igazolható összegek. Ezen felül személyi sérülés esetén még sérelemdíj is követelhető a biztosítótól. Ezt az összeget a károsult egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése miatt fizeti a biztosító.
Mindezek fényében
Érdemes a legfontosabb dolgokat megjegyezni a leírtakból. Én például a saját esetem kapcsán ma már egészen másként járnék el. Szinte biztosan hívtam volna egy mentőt és nem csak a háziorvosommal lettem volna forródróton a következő napokban. Elmondása szerint komoly esélye volt ugyanis, hogy erek sérültek a lábamban, ami még hetekkel később is érzékeny volt.
Arra nem nagyon lehet felkészülni, hogy egy álló autó elindul, amikor már a gyalogosátjáró közepén járok. Ilyen és a kollégáméhoz hasonló esetekbe bármikor kerülhetünk, akár járművezetőként, akár munkavégzés közben vagy akár csak hazafelé sétálva. Jobb ezekre felkészülni és soha nem használni a tudást, mint tanácstalanul sántikálni egy baleset utáni szituációban.
Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság
