Hirdetés:

Elsők között próbálhattuk ki a vadonatúj, tisztán elektromos Ford E-Transit előszériás példányait. Törökországban a Ford Otosan kocaeli gyára volt a házigazda, így azt is láttuk hol és hogyan készül.

Nem csupán nekünk, az International Van of the Year zsűrijének volt fontos ez az esemény. Bizony, még a világ egyik legnagyobb gyártójának is mérföldkő egy eddig ismeretlen terepen elindulni. A Ford a kishaszonjármű-szegmensben is megkezdte menetelését a villamosítás felé vezető úton. A rendkívül népszerű, a világ számos pontján piacvezető járműcsalád belső égésű motor nélküli verziója a 2020 óta rendelhető konnektoros hibrid Transit Custom mellé zárkózik fel a Ford kínálatában. A versenytársakhoz képest lassúbb indulást egy nagyon intenzív időszak követi majd a következő években. A látottak alapján megalapozott az önbizalom, azt gondolom, hogy hamar az élmezőnyben látjuk majd az akkumulátoros Transit minden változatát a kiélezett versenyben.

Az E-Transit egyelőre külsőre alig különbözik az 1,6-2 tonnás terhelhetőségű dízelmotoros alaptól. Elöl a hűtődíszrács kék vonalai, meg a töltőcsatlakozó, hátul az új logó utal az új tartalomra. A vezetőfülkében sincs nagy meglepetés, bár a 12 colos középső kijelző hamar hatalmába keríti a kíváncsiskodó sofőrt. Hálózatba kapcsolás, digitalizáció felsőfokon – a vezető kényelméért, az üzemeltetés hatékonyságáért. Alapvetően azonban nincs komoly változás a funkcionalitást illetően. A jármű megőrzi a raktere variálhatóságát, csupán némileg csökkent a hasznos terhelhetőség és pár centiméterrel magasabb a padlómagasság. Mert alulról csatlakozik az akkumulátorcsomag a karosszériához és a hátul kialakított segédalváznak is kellett a hely. Itt kell egy pillanatra megállni, mert a hátsókerék-hajtással ugyan a bonyolultabb és költségesebb utat választották, de így látták jónak. A tesztvezetés közben már értem is, valami egészen különlegesen jó érzés áraszt el. Az eddig vezetett elektromos furgonokhoz képest feltűnő a különbség a jármű stabilitásában, viselkedésében, kezelésében – talán éppen a vetélytársaktól eltérő, hátsókerék-hajtású felépítése miatt.

Egyféle akkucsomag kerül minden járműbe, 68 kilowattóra hasznos kapacitással. Ami akár 115 kilowattal is tölthető, így 34 percbe telik 15 százalékról 80 százalékra emelni a töltöttségi szintet. A WLTP-hatótáv 317 kilométer, ez a vezető és a körülmények függvényében akár több, de inkább kevesebb lehet. A villanymotor teljesítménye 198 kilowatt, a legnagyobb elérhető nyomaték pedig 430 newtonméter, ami szegmensében kiemelkedő. Ezt már a menetpróba során is érzem, tetszik a dinamikus suhanás. A normál és a gazdaságos menetprogramok között kapcsolgatok, a becsült hatótáv ennek megfelelően azonnal változik a kijelzőn. Egy harmadik opciót is kínál a csúszós útfelülethez, a biztonságcentrikus program előnyeit a száraz úton nem tudtam megtapasztalni. Így a hegyvidéki terepen a legfőbb elfoglaltságom, hogy a fékpedál használata helyett egyetlen gombot nyomogatok. A váltógomb közepén az „L” jelűt, amivel ki-be kapcsolom az egy fix fokozatú visszatöltést a menetpedál felengedésekor. A hajtáslánc egyetlen opciója, hogy kérhető 135 kilowattos motor is, ezzel a kompromisszummal nyilvánvalóan optimalizálható a hatótáv.

A folyamatosan fejlődő, bővülő török gyár összesen 25 féle karosszériaváltozatban kínálja az új terméket. Ezt már a gyárban is látom, különféle kialakítású járművek sorakoznak a szerelősoron, és rácsodálkozok a patikatisztaságra, a tágas és világos munkakörnyezetre. A vadonatúj csarnokban az egyik oldalon a jármű szerkezete épül, a másikon az akkumulátorcellák részben robotizált módon kerülnek a helyükre. Végül egy erős ragasztóval is gondosan lezárt, „bombabiztos”, szigetelt dobozt látunk már csak, amit alulról egyszerűen felcsavaroznak és bekötnek. A mechanikus védelemre is nagy hangsúlyt fektettek, ezt főleg a fülke-alváz közelebbi vizsgálatakor fedezhetjük fel.

Friss hír, hogy már a hazai kereskedésekben is rendelhető az E-Transit, a 16,5 milliós nettó ára még nem annyira vonzó, de kategóriájában feltétlenül versenyképes. S egy kis támogatással már meg is érheti a szép zöld jövőbe fektetni.

Előző cikkElőbb a tojás, aztán a tyúk
Következő cikkNem vész el, csak átalakul
Már az óvodában is törött kisautó lehetett volna a jelem. De oda nem jártam, viszont apám ZISZ teherautójában gyakran imitáltam a vezetést. Közlekedésmérnökként érkeztem a szakmába, a Hungarocamionhoz. Az itt megismert balesetelemzés mitikus világa elcsábított, szakmérnöki diplomával 30 éve igazságügyi műszaki szakértő vagyok. Az utóbbi két évtizedben európai zsűrik tagjaként részt vehetek az év autóbusza, teherautója és kishaszonjárműve kiválasztásában.

Itt elmondhatod a véleményedet!