Hirdetés:

Elsők között próbálhattuk ki a vadonatúj, tisztán elektromos Ford E-Transit előszériás példányait. Törökországban a Ford Otosan kocaeli gyára volt a házigazda, így azt is láttuk hol és hogyan készül.

Nem csupán nekünk, az International Van of the Year zsűrijének volt fontos ez az esemény. Bizony, még a világ egyik legnagyobb gyártójának is mérföldkő egy eddig ismeretlen terepen elindulni. A Ford a kishaszonjármű-szegmensben is megkezdte menetelését a villamosítás felé vezető úton. A rendkívül népszerű, a világ számos pontján piacvezető járműcsalád belső égésű motor nélküli verziója a 2020 óta rendelhető konnektoros hibrid Transit Custom mellé zárkózik fel a Ford kínálatában. A versenytársakhoz képest lassúbb indulást egy nagyon intenzív időszak követi majd a következő években. A látottak alapján megalapozott az önbizalom, azt gondolom, hogy hamar az élmezőnyben látjuk majd az akkumulátoros Transit minden változatát a kiélezett versenyben.

Az E-Transit egyelőre külsőre alig különbözik az 1,6-2 tonnás terhelhetőségű dízelmotoros alaptól. Elöl a hűtődíszrács kék vonalai, meg a töltőcsatlakozó, hátul az új logó utal az új tartalomra. A vezetőfülkében sincs nagy meglepetés, bár a 12 colos középső kijelző hamar hatalmába keríti a kíváncsiskodó sofőrt. Hálózatba kapcsolás, digitalizáció felsőfokon – a vezető kényelméért, az üzemeltetés hatékonyságáért. Alapvetően azonban nincs komoly változás a funkcionalitást illetően. A jármű megőrzi a raktere variálhatóságát, csupán némileg csökkent a hasznos terhelhetőség és pár centiméterrel magasabb a padlómagasság. Mert alulról csatlakozik az akkumulátorcsomag a karosszériához és a hátul kialakított segédalváznak is kellett a hely. Itt kell egy pillanatra megállni, mert a hátsókerék-hajtással ugyan a bonyolultabb és költségesebb utat választották, de így látták jónak. A tesztvezetés közben már értem is, valami egészen különlegesen jó érzés áraszt el. Az eddig vezetett elektromos furgonokhoz képest feltűnő a különbség a jármű stabilitásában, viselkedésében, kezelésében – talán éppen a vetélytársaktól eltérő, hátsókerék-hajtású felépítése miatt.

Egyféle akkucsomag kerül minden járműbe, 68 kilowattóra hasznos kapacitással. Ami akár 115 kilowattal is tölthető, így 34 percbe telik 15 százalékról 80 százalékra emelni a töltöttségi szintet. A WLTP-hatótáv 317 kilométer, ez a vezető és a körülmények függvényében akár több, de inkább kevesebb lehet. A villanymotor teljesítménye 198 kilowatt, a legnagyobb elérhető nyomaték pedig 430 newtonméter, ami szegmensében kiemelkedő. Ezt már a menetpróba során is érzem, tetszik a dinamikus suhanás. A normál és a gazdaságos menetprogramok között kapcsolgatok, a becsült hatótáv ennek megfelelően azonnal változik a kijelzőn. Egy harmadik opciót is kínál a csúszós útfelülethez, a biztonságcentrikus program előnyeit a száraz úton nem tudtam megtapasztalni. Így a hegyvidéki terepen a legfőbb elfoglaltságom, hogy a fékpedál használata helyett egyetlen gombot nyomogatok. A váltógomb közepén az „L” jelűt, amivel ki-be kapcsolom az egy fix fokozatú visszatöltést a menetpedál felengedésekor. A hajtáslánc egyetlen opciója, hogy kérhető 135 kilowattos motor is, ezzel a kompromisszummal nyilvánvalóan optimalizálható a hatótáv.

A folyamatosan fejlődő, bővülő török gyár összesen 25 féle karosszériaváltozatban kínálja az új terméket. Ezt már a gyárban is látom, különféle kialakítású járművek sorakoznak a szerelősoron, és rácsodálkozok a patikatisztaságra, a tágas és világos munkakörnyezetre. A vadonatúj csarnokban az egyik oldalon a jármű szerkezete épül, a másikon az akkumulátorcellák részben robotizált módon kerülnek a helyükre. Végül egy erős ragasztóval is gondosan lezárt, „bombabiztos”, szigetelt dobozt látunk már csak, amit alulról egyszerűen felcsavaroznak és bekötnek. A mechanikus védelemre is nagy hangsúlyt fektettek, ezt főleg a fülke-alváz közelebbi vizsgálatakor fedezhetjük fel.

Friss hír, hogy már a hazai kereskedésekben is rendelhető az E-Transit, a 16,5 milliós nettó ára még nem annyira vonzó, de kategóriájában feltétlenül versenyképes. S egy kis támogatással már meg is érheti a szép zöld jövőbe fektetni.

Előző cikkElőbb a tojás, aztán a tyúk
Következő cikkNem vész el, csak átalakul
Már az óvodában is törött kisautó lehetett volna a jelem. De oda nem jártam, viszont apám ZISZ teherautójában gyakran imitáltam a vezetést. Közlekedésmérnökként érkeztem a szakmába, a Hungarocamionhoz. Az itt megismert balesetelemzés mitikus világa elcsábított, szakmérnöki diplomával 30 éve igazságügyi műszaki szakértő vagyok. Az utóbbi két évtizedben európai zsűrik tagjaként részt vehetek az év autóbusza, teherautója és kishaszonjárműve kiválasztásában.