Mindössze pár tucat parancsot értettek meg a járművek első hangvezérlési rendszerei – amennyiben pontosan az elvárt kiejtéssel és hanglejtéssel mondtuk ki azokat. Ma pedig egy rövid kérdésre válaszként még töltőállomást találni is segítenek.
Papagájok előnyben! Mai szemmel nevetségesen együgyűnek tűnnek az első próbálkozások a hangvezérlés terén. Betaníthattuk, mi hogyan mondjuk ki Pajtás Péter nevét, hogy „könnyen” felhívhassuk hangutasítással. De ha véletlenül a pajtásunkra Petiként hivatkoztunk, szirénázott a mentőautó vagy berekedt a hangunk a jégkrémtől, akkor már csak értetlenül pislogtak. Lényegesen okosabbá váltak ezek az asszisztensek mire az előző évtized elején bebújtak az almás okostelefonokba. Ám továbbra is bajuk akadt az utasítások kivitelezésével, hiszen nem minden alkalmazással tudtak együttműködni. Az is sokaknak bántotta a nemzeti önérzetét, hogy sokáig még a különböző ízesebb angol nyelvjárásokkal sem bírtak. Siri után pár évvel a világ legnagyobb könyvesboltja is bemutatta új titkárnőjét. Az Alexa remekül szemléltette az internetes áruházak óriásának szoftveres képességeit, digitális megoldásait. Arról nem is beszélve, hogy az egyszerű élőszavas parancsra induló rendeléssel új dimenziót nyert az impulzusvásárlás fogalma. Az Apple és az Amazon után elég későn, mindössze pár évvel ezelőtt csatlakozott a partihoz a Google keresőmamut is. Azonban az Android elterjedtségét és méretbeli előnyét kihasználva mára egymilliárd eszközön és közel negyven nyelven figyel ott a Google Assistant.
Mára a Siri (Apple), az Amazon Alexa és a Google Assistant jóvoltából három igen erős hátterű jelölt is várja, hogy betölthesse a virtuális asszisztensi pozíciónkat. Ennek titka a mesterséges intelligencia, az elmúlt években hatalmas fejlődést élt meg ez a tudományág. A gépi tanulás tette lehetővé, hogy a felhasználó mondatait végre tényleg ügyesen megértik. Ezeket a rendszereket hatalmas mennyiségű írott szövegen és megszámlálhatatlanul sok perc beszéden tanították az emberek természetes nyelvi kommunikációját értelmezni. Ezek sem tudnak mindent, viszont a repertoárjuk immár milliós nagyságrendű és folyton tanulnak. Így a számtalan különböző módon megfogalmazott kívánságból is le tudják szűrni ugyanazt a parancsot. A természetesnyelv-feldolgozás jóvoltából a bemenet tekintetében már-már korlátok nélkül használhatók, ráadásul ma már egyre több rendszerrel állnak kapcsolatban.
A természetesnyelv-feldolgozás azt jelenti, hogy nemcsak a „növeld a hőmérsékletet”, hanem a „fázom” is ugyanazt eredményezi – már amennyiben képes a rendszer a fűtés befolyásolására.
Bár a Mercedes-Benz az elsők között jelent meg az MBUX-rendszerrel, annak rendkívül fejlett hangvezérlési szolgáltatásait a Sprinter kormányosa csak részben tudta kihasználni. Hiába értette meg a digitális asszisztens, hogy fázunk, ha nem fért hozzá a légkondicionáló vezérléséhez. Ugyanezt a problémát az áruszállítóval egyszerre debütált csillagos kisautóban gond nélkül megoldotta ugyanez a rendszer. Pedig éppen ez (lehetne) a fixen beépített asszisztensek utolérhetetlen ütőkártyája: bár naprakész navigációra remek megoldás a képernyőtükrözés, az okostelefon nem tud átkapcsolni egy másik rádióadóra vagy bekapcsolni az ülésfűtést.
A nehézkategóriában a göteborgiak kínálnak először ilyet, a Svédországba költözött Alexával a navigációs rendszert kezelhetjük, telefonhívásokat kezdeményezhetünk, híreket olvashat fel nekünk és kérésre a médiaforrások között is vált. Az IVECO is az Amazon Web Services technológiájára épít, annak gépi tanulási szolgáltatásait, szervermentes infrastruktúráját és Amazon Alexa asszisztensét használja majd az S-Way infotainment rendszerében. Tudása az útvonaltervezésre, vezetési tanácsokra, a járműegészséggel kapcsolatos információkra terjed majd ki. Továbbá az ígéretek szerint járműfunkciókat is vezérelhetünk majd kéz nélkül.
Sőt, hamarosan már az elő folyamatos „beszélgetésre” képes asszisztensek is megérkeznek! Ezek nem önállóan kezelik a felhasználó minden egyes mondatát, hanem összefüggő egészként. Emlékeznek arra, hogy mi volt a korábbi kérdés, megértik, ha annak finomítására vagy bővítésére szolgál az újabb interakció. Ezek például kiválthatják majd a felhasználói kézikönyvet, komplex funkciókat is érthetően és személetesen, a vezető kérdéseire reagálva magyarázhatnak el.
Azonban nem mehetünk el szó nélkül a szoba közepén álló elefánt mellett. Az Eurostat legfrissebb, 2016-os felmérése alapján hazánkban a 25–64 év közöttiek közel 58 százaléka egyetlen idegen nyelven sem beszél. Kicsi piac vagyunk: 13 millióra becsülik a magyarul beszélők számát a világban, ezzel az első hetven legnépszerűbb nyelv közé sem férünk be. Így nem csoda, hogy egyik említett rendszer sem tud magyarul, a fenti lefordított példák ezért picit félrevezetőek. Viszont aki ma és holnap érvényesülni szeretne – pláne, ha külföldre is viszi a munkája –, annak elengedhetetlen, hogy valamelyik nagyobb nyelvet bírja. Így nem kell átszuszakolnia magát az elefánt mellett, megoldhatja a helyzetet úgy is, ha beszéli annak nyelvét. Vagy ha sirályul tud, az ugyanis sok szituációban segít.
