Magyarul viccesen hangzik a Nikola új, kifejezetten Európának szánt vontatójának neve, pedig annyira azért nem is tűnik rossznak! Azt, hogy a szerb származású feltalálóról elnevezett amerikai cég miért a norvég hármas számról nevezi el az új termékét, csak elég nyakatekerten lehet megindokolni. Főleg, ha hozzátesszük, hogy az előző kettő jármű az angol One és Two nevet kapta. Talán azt gondolták a népszerű tévésorozatok nyomán, hogy ezen a kontinensen mindenki viking? Az biztos, hogy csak a norvég nyelvet említi a cég közleménye. Így a hármat szintén e betűcsoporttal leíró több milliónyi dán és svéd, sőt az albán, az eszperantó, az ido, a nápolyi vagy az olasz anyanyelvűek is mind negatív diszkrimináció áldozataivá válnak. A mindenen megsértődés 2018-as évében ez veszélyes kiközösítés. Ám az is lehet, hogy ezzel tisztelegnek a skandináv ország környezetvédelmi törekvései előtt? Két év múlva ugyanis Norvégiában kívánják megkezdeni a típus tesztelését. A cég ismerői picit megijedhetnek, mert igen, megint kitolódott az időterv. Most már az amerikai és az európai vontatók gyártásának indítására egyaránt 2022-2023 környéki időpontot látnak reálisnak.
Két amerikai testvérére eddig 11 milliárd dollárnak megfelelő előrendelés érkezett: a hétéves lízingszerződések esetében átlagosan 6000 dolláros havi díjat saccolva ez több mint 21 ezer foglalást jelent
Valami alapvető piackutatást azért végezhettek az új termékhez, ez látszik az abroncsválasztásban. Míg az amerikai termékeik szuperszéles szólóabroncsokat kapnak, addig az európait ikerabroncsozással tervezik. Valamint abban is tetten érhető, hogy a többé-kevésbé „csőrős” One és Two után a Tre a mifelénk megszokott bulldogfülkés kialakítást kapta. Így legalább belefér majd az európai méretkorlátozások szabta keretek közé. A konkurenciaelemzés eredménye pedig az első számítógépes rajzokról sugárzó igen erős svéd és holland behatáson mérhető. Az még ennél is viccesebb, hogy a sajtóanyagban 6×2 és 6×4 változatokról beszélnek – ez egyrészt azért érdekes, mert a képen is egy 4×2-est mutatnak, másrészt valóban ez lenne a logikus volumentermék. Azonban a fenti időterv alapján még csupán a termékfejlesztési ciklus legelején járnak. A Nikola One, illetve a Nikola Two is többet változott az elmúlt években, mint egy lázadó tinédzser kedvenc zenei irányzata. Vagyis egyelőre semmi sem biztos, csak az, hogy ígérni mindenki nagyon tud!
A Nikola Tre például redundáns fék- és kormányrendszert kínál majd, ami a teljes egészében automatizált közlekedéshez alapvető feltétel. Ám ügyesen azt még nem ígérték meg, hogy rendelkezik is majd ezzel a képességgel a jármű, csak az ahhoz szükséges hardverrel. A valóban és teljesen önvezető járművek megjelenésére sok szakember legalább két évtizedes időtávlatot lát reálisnak, ez alapján a 2023 igen bátornak tűnik. Ezzel szemben a 800 voltos egyenáramú akkumulátorok alkalmazása vagy a teherautóban elfogadható méretűvé zsugorított, 120 kilowatt teljesítményű üzemanyagcella annyira nem tűnnek lehetetlen vállalásnak. Bár ezt nem erősítették meg, de nagy valószínűséggel ebben is a Bosch elektromos hajtótengelye dolgozik majd. A tervezett ezer lóerős csúcsteljesítmény hátterében is ez állhat: egy hajtótengely 500 lóerőt ad le, kettő pedig ennek dupláját kínálja. Egy norvég céggel együttműködve tervezik lefedni az észak-amerikai és az európai piacot hidrogéntöltő állomásokkal. Ám ez a hálózat teljes egészében csak 2030 környékére épülhet ki, márpedig hidrogén nélkül nem működnek az üzemanyagcellák. Azt már most jól látjuk, hogy az infrastruktúra hiánya a földgázüzem elterjedésének is jelentős korlátja.
Hiába állítják rivaldafénybe, ez ma még csupán egy ötlet, semmi több! Jövő áprilisban tervezik bemutatni az első prototípust
Mi a konklúzió? Nagyon szépek az ígéretek, amelyek egy vonzóbb és tisztább jövőről szólnak, csak egyelőre mindig távolabbra tolódik a megvalósításuk. Azaz csak akkor szabad felülni a felhajtásvonatra, ha arról bármikor le tudunk szállni. A Nikola éppen ezért visszafizette az összes foglalót, amit korábban kapott, így ingyen foglalhatók a gyártási helyek a várólistán. Ezzel a szép gesztussal azt mutatják, hogy nem az „előrendelők” pénzén ülnek, hanem saját tőkéből fejlesztik ezeket a termékeket. Reméljük, hogy egyszer közelebbről is megszemlélhetjük ezeket, nem maradnak a mindig távoli jövőben!
