Automatizálás, elektronizálás, hálózatba kapcsolás – ezek ma a fő irányvonalak az építőgépiparban. Olyan fülkét mutatott be a Bosch a Bauma 2016 építőipari szakkiállításon, amelynek központi kijelzőjén egyetlen ujjmozdulattal hívhatók le az adatok.
Hirdetés:

Tele az internet építőipari nehézgépek látványos és szörnyen drága baleseteit bemutató videókkal: betonkeverők, autódaruk, dömperek, rakodógépek borulnak fel, vagy tesznek tönkre, rombolnak le valamit a hepehupás, sáros talajon küszködve. Ha sikerülne intelligens tervezéssel az emberi gyengéket jobban kivédő gépeket alkotni, az nagyobb megtakarítást eredményezhetne pár százalékos fogyasztáscsökkentésnél vagy árelőnynél. Éppen ez volt a Bosch célja: nem elveszni a részletekben, hanem a nagy egészet szemmel tartó, átfogó megoldást kínálni mindenfajta haszonjárműhöz. Törekvésük gyümölcse egy újfajta kezelőfülke, amelyet elsősorban építőgépekre szánnak, de járműveken, például építőipari tehergépkocsikon is alkalmazható.
„Többször tíztonnás gépekkel mozgunk milliméteres pontossággal, napi nyolc órában. Ilyenkor minden részlet számít” – állítja a gumikerekes rakodógépet kezelő Roland Ehrensberger, és senki sem szállna vitába vele. Kollégáival együtt ő is bizonyára örömmel fogadja a Bosch idén bemutatott fülkeújdonságát, amelynek nagy képernyőjén pillanatok alatt lehet elemezni a gép valamennyi adatát. Ám ami még ennél is sokszorta fontosabb, az ultrahangos és videoérzékelőkkel bármely visszapillantó tükörnél jobban átlátható a munkakörnyezet, így elkerülhetők a balesetek. „A Bosch technikahordozóvá teszi az építőgépeket” – jelentette ki Johannes-Jörg Rüger, a német márka újonnan alapított „Commercial Vehicle & Off-Road”, azaz haszonjárművekkel és terepes járművekkel, gépekkel foglalkozó részlegének vezetője. „Építkezéseken és bányákban egyre nő az olyan nagy trendek jelentősége, mint az automatizálás, az elektronizálás vagy a hálózatba kapcsolás.” A közeljövő építőgépe önműködően végzi el a feladatok egy részét, miközben az ember-gép közötti kapcsolódási felületet képező fülkében ülő kezelő csak felügyel és irányít.

 -

A jövő kezelőfülkéje, a Genius CAB: mintha számítógépes játékkonzol lenne

 

Építőipari rendszermegoldások

A nagy újdonság nem is maga a produktum, tehát az új fülke, hanem az, hogy a Bosch első ízben mutat be komplett rendszermegoldásokat építőipari gépekhez. E célra idén év elején egy külön szervezetet hozott létre. „Mindenkinek a megfelelő megoldást kínáljuk” – ígéri az igazgató. A portfólióban termékek és szolgáltatások egyaránt szerepelnek, például olyan korszerű kamera- és kijelzőrendszerek, amelyek fokozzák a biztonságot és a termelékenységet.
Bármilyen szerteágazó a Bosch tapasztalatkincse, partnereket is bevont a munkába: a „Cab Concept Cluster” (fülkekoncepció-klaszter) tagjai néhány ismert beszállítón kívül a Drezdai Műszaki Egyetem és az Építőipari-, Környezeti- és Géptechnikai Egyesület. A közös projekt célja, hogy az építőipari- és mezőgazdasági gépek, ipari villás targoncák és szállítóberendezések gyártóinak figyelmét felhívják a hatékony rendszerintegrációban rejlő potenciálra. Az első sikert máris elkönyvelhették: a kissé szerénykedően elnevezett Genius CAB fülke elnyerte a Bauma innovációs díját a „design” kategóriában.

 -

Érintőképernyő, joystick és gombok: Johannes-Jörg Rüger mutatja be a gépkezelés holnapját


Számítógépesített építőgép

Az elektronikus koncepció lelke a fedélzeti számítógép, azaz „új német” nyelven a Body Computer. Csökkenti a csatlakozások, relék és biztosítékok számát, ezáltal anyagot takarít meg, és mérsékli a berendezés bonyolultságát, tehát hibaérzékenységét is. A számítógép az ügyfél igényei szerint programozható, és egyedileg illeszthető az adott alkalmazási területhez. Az érzékelőkkel és működtető egységekkel CAN (J1939) vagy LIND útján, illetve közvetlenül tart kapcsolatot. Néhány funkciójának bemutatása érzékelteti képességeit.
Az ablaktörlő közvetlen hajtása optimálisan alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz, legyen havazás, ködszitálás vagy eső. A berendezés különféle fülkékben alkalmazható rugalmasan. A tükröt helyettesítő képernyő jóvoltából anélkül nézhetünk hátra, hogy meg kellene mozdítani a fejünket. Szokásos belső visszapillantó tükörre nincs is szükség, és a holttér kiküszöbölése jelentősen fokozza a munkabiztonságot. Az ultrahangos technika pedig akkor is letapogatja a környezetet, amikor az emberi szem már csődöt mond, például rossz látási viszonyok között, vagy éppenséggel éjszaka. Az érzékelők teljes körkilátást adnak. Az érzékelők hatótávolságát egyenként lehet beállítani.
A központi ember-gép kapcsolódási felület a Terminal DI4-mid, amely a hétcolos érintőképernyővel, illetve nyomógombokkal kezelhető. A DI4 egy univerzálisan alkalmazható és a Codesys V3.5 fejlesztési környezetből szabadon programozható egység.
További elem a Joystick 4THE5. Kotrógépen például a kanálmozgásokat vezérli, de arra is alkalmas, hogy a DI4-mid Terminálon nyomógombbal kiválasztott funkciót, például az ablaktörlőt, a tükörhelyettesítő kamerarendszert vagy a fülkevilágítást kezeljük vele.
Akár megkérdezhetnénk, hogy most akkor egy munkagép számítógépesítéséről van szó, vagy pedig a munkagép már nem egyéb, mint a számítógép perifériája. De nem az ilyen nyelvészkedés az érdekes, hanem az összehasonlítás egy régebbi bagger teljesen egyforma, műanyaggombos acél irányítókarjai és a Bosch új fülkéje, a Genius CAB között: ég és föld!