Reggel munkába menet nem kell a vezetéssel törődnünk, intézhetjük egyéb teendőinket, ezzel is időt spórolva magunknak. Lehet nem is olyan távoli ez a jövőkép, mint elsőre gondolnánk. Az @CITY projekt ezt a feladatot bontotta megvalósítható részekre.
Tizenöt partner, autóipari cégek, egyetemek és kutatóintézetek egyesítették erőiket, hogy új, automatizált vezetési funkciókat kutassanak a városi közlekedés optimalizálása érdekében. A 2017-ben indult és idén befejezett @CITY program keretében végzett fejlesztések biztonságosabbá és kényelmesebbé tehetik a közlekedést a forgalom hatékonyságának fokozásával és a torlódások csökkentésével. A önvezetést vizsgáló korábbi kutatások elsősorban az olyan zárt vagy meghatározott területekre koncentráltak, mint például az autópályák. A projekt résztvevői azt a kihívást állították maguk elé, hogy az összetett városi forgalomban is megjelenhessenek az önvezető járművek. Ennek megoldásához a kutatásban hét alprojektet indítottak.
A környezet érzékelése és a helyzetmegértés
A prediktív, automatizált vezetés pontos helyzetmegértést igényel. Ehhez szükséges a topológia, a forgalomirányítás, a közúti szabályok, a közlekedők viselkedésmintáinak és a köztük lévő interakciók ismerete. A Bosch videoalapú környezetérzékelési módszerekkel kísérletezett, amelyek célja a belvárosi forgalom átfogó megértése. Emellett azonosítja a közlekedőket és előre megjósolja viselkedésüket az adott forgalmi helyzetben. A Mercedes-Benz radaralapú módszerekkel és kameraérzékelőkkel járult hozzá a környezet feltérképezéséhez.
Digitális térkép és lokalizáció
Az önvezető járműveknek pontosan kell azonosítani helyzetüket a térben. Különösen a városi környezetben fontos, hogy centiméteres pontosságú térképek álljanak rendelkezésre. A digitális térképek összekapcsolhatók a járműben lévő érzékelőkkel, ez a kombináció lehet a megoldás a megbízható és biztonságos automatizált járművek használatához. A Mercedes-Benz a jelzőlámpákat érzékelő, digitális térképen alapuló rendszer kiépítésén dolgozott a terv kapcsán.
Koncepciók és kísérleti alkalmazások
Az automatizált vezetés akkor válhat uralkodóvá a városban, ha a technológia sikeresen bizonyítja, hogy képes keresztülhaladni a kereszteződéseken és a körforgalmakon, illetve a nagyobb városi utak forgalmi helyzeteit is tudja kezelni. Továbbá megoldást kell találni a többi közlekedővel való kommunikáció és együttműködés kihívásaira is. A Continental a projekten belül infotainment rendszerek fejlesztésével és vizsgálatával foglalkozott, hogy az önvezető járművek használói kényelmesen és biztonságosan foglalkozhassanak egyéb feladataikkal az utazás alatt. A másik fókuszpontjuk a többi közlekedő járművel való kommunikáció kidolgozása volt.
Ember-jármű interakció
A városi automatizált vezetés az emberek és a járművek közötti interakció új formáit teszi szükségessé. Míg korábban a vezető és a többi közlekedő közötti interakció a gesztusokon, kézjeleken alapult, a jövőben a jármű magától kommunikál a környezetében lévő személyekkel és járművekkel. Ennek érthetőnek és egyértelműnek kell lennie, ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembe kellett nézni a @CITY koncepción belül.
Automatizált vezetés városi csomópontokban
A városi forgalomban a kereszteződésekben történik a legtöbb baleset. A gyorsan változó helyzetek miatt a járművezetők fokozott figyelme szükséges. Az automatizált vezetési funkciók segíthetnek a biztonság növelésében az ilyen helyzetekben. A Valeo ultrahangos, radar-, lidar-, lézerszkenner- és kameraérzékelőket fejleszt, a közlekedési lámpák és a sávjelzések felismerésére. A környezet észlelésére és a helyzet megértésére alapozva a ZF vezetési stratégiai koncepciót dolgozott ki a csomópontok automatizált megoldására.
Automatizált vezetés városi utcákon
A kereszteződések mellett a városi utakon számtalan egyéb forgalmi helyzet is komoly kihívást jelent az automatizált vezetés számára. Például a szabálytalanul parkoló vagy elinduló járművek. A MAN a közösségi közlekedés fejlesztésével járul hozzá a munkához. Az önvezető városi buszok a jövőben a belvárosi forgalom szerves részét képezik majd. A busz a megálló járdaszegélyét rendkívül pontos közelíti meg. Így az utasok könnyen fel- és leszállhatnak, és ez segít megóvni az abroncsokat is, ezáltal csökkenti a kopást és a költségeket. Kommunikál más járművekkel – a megállóból való biztonságos elindulás érdekében a bal oldali irányjelző fényjelzésével egy időben elektronikus jelzést küld a hátulról közeledő járműveknek, hogy azok lelassítsanak és várják meg, amíg a busz elhagyja a megállót.
Interakció a veszélyeztetett közlekedőkkel
Az emberek úgy lépnek kapcsolatba egymással, hogy bizonyos cselekvésekkel vagy gesztusokkal jelzik szándékaikat. Tipikus példák közé tartozik a járművezetők és a járókelők közötti szemkontaktus a gyalogátkelőhelyen. A kézjelzés, amellyel a kerékpárosok kanyarodási szándékukat jelzik vagy amivel a rendőr a forgalmat irányítja. A gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében a Mercedes-Benz rendszereket hozott létre a veszélyeztetett közlekedők észlelésére, osztályozására és nyomon követésére. Ezek még akkor is észlelik a védteleneket, ha részlegesen takarásban vannak vagy csoportosan közlekednek. A gesztusok és a szándékok felismerésének módszereit vizsgálták. A projekt számos megoldható feladatra osztotta a városi önvezetés hatalmas problémáját. Az évek során kidolgozott válaszokkal számtalan téren jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a városaink közlekedésének automatizálásához.
