Csupán említést tettünk a Renault Trucks történelméről szóló írásunkban a NAVYA ARMA minibuszról, amely Lyonban rótta köreit az üzem területén, pedig ennél jóval többet érdemel ez a különleges jármű, így most részletesen is bemutatjuk. Hiszen az utóbbi években sokat hallhattunk már az önvezető járművek fejlesztéséről, elsősorban a biztonság fokozása kapcsán. A számítógép-vezérlésű kamerák, radarok és egyéb érzékelők ugyanis folyamatosan tudnak figyelni, nem fáradnak el, nincs szükségük pihenésre, semmi nem vonja el a figyelmüket. Így „gépiesen” képesek mindig jól teljesíteni, bármilyen veszélyes szituációban, ezáltal fokozva a közlekedésbiztonságot. Ugyanakkor komoly jogi kérdéseket vet fel a vezetés átengedése a gépeknek, és egyelőre ez még jobban gátolja az önvezető járművek elterjedését, mint azok megvalósulásának műszaki háttere. Hiszen a technikai háttér már most is adott, és a Tesla vezére, Elon Musk szerint 2018-ra elkészül a világ első teljesen önvezető sorozatgyártású járműve is.
Ma a balesetek több mint 90 százaléka emberi mulasztás következménye. Ezen a trenden is javítanak az önvezető járművek
Mindeközben, szinte a színfalak mögött, a NAVYA már közel két éve kifejlesztette az ARMA minibuszt, amely már most valóban képes teljes mértékben egyedül vezetni magát. Vagyis emberi beavatkozás nélkül megold bármilyen forgalmi helyzetet, amivel csak találkozik, így egyáltalán nincs szüksége vezetőre, kormányt is hiába keresünk benne. Vagyis tulajdonképpen már az ARMA puszta létezése is döbbenetes, hát még az, hogy 2015 őszén mutatták be végleges, sorozatgyártásra érett változatát. Hogyan lehetséges, hogy akkor nem járnak még tömegesen önvezető minibuszok például a Budai várban?
Rohamosan fokozódik a városok zsúfoltsága, és az előrejelzések szerint a lakosság egyre nagyobb része költözik metropoliszokba, ahol nélkülözhetetlenek az olyan intelligens, környezetbarát járművek, mint például a NAVYA ARMA
Egyrészt a fent említett jogi háttér rendezetlensége miatt nem lepték még el a világ nagyvárosait a NAVYA minibuszai. Másrészt, ugyan képes megoldani bármilyen forgalmi helyzetet az ARMA rendszere, ám ezek mégis korlátozottak. Mégpedig azért, mert a 15 személyes minibusz legfeljebb 45 kilométer/óra sebességre képes, ami akár elég is lehet például a Várbusz vonalán, Budapest más viszonylatain azonban már nem biztos. Ugyanakkor a tízéves fejlesztés eredményeként megszületett francia minibusz teljesen elektromos hajtású, ami szintén alkalmassá teszi a kisforgalmú belvárosi viszonylatokra. Gyártója szerint forgalomtól és a busz kialakításától – értelemszerűen a beépített akkumulátor mennyiségétől – függően 5-13 üzemórát képes teljesíteni egy töltéssel a NAVYA. Kérdés, hogy ebbe beleértendők-e például Budapest hegyvidéki járatainak útvonalai is.
30 fős mérnökcsapat dolgozik a NAVYA önvezető járművét vezérlő szoftver tökéletesítésén
Tájékozódni kamerák, 3D LIDAR szenzorok, GPS-érzékelő és persze sebességmérő alapján képes a NAVYA, így egyrészt „tudja”, hol tartózkodik a világban, ugyanakkor érzékeli közvetlen környezetét is, felismeri a közúti jelzéseket, táblákat, no és természetesen a közlekedés többi résztvevőjét. Elsősorban a jogi szabályozás hiányossága miatt egyelőre mégis inkább csak magánterületen közlekednek ARMA minibuszok, a világ több mint 30 pontján. Például olyan iparterületeken, mint a Renault Trucks üzeme, valamint kiállítási területeken, sőt, „tesztüzemben” közúton is. A NAVYA párizsi és lyoni fejlesztőhelyszíneken dolgozó 360 tagú csapatának élén Christophe Sapet áll, aki egyaránt elhivatott az informatika és az autóipar iránt, hobbija pedig az autóversenyzés. Egészen biztosan hallunk még a NAVYA eredményeiről a jövőben, hiszen az ARMA minibusz bizonyára csak az első lépés az önvezető közlekedés elterjesztésében.
