Nem nagy dolgot kérünk. Meg lehet csinálni! Csak annyit kell tenni, hogy ha a sziréna hangját hallod, a megkülönböztető kék (esetleg vörös) villogó fényt látod, akkor átkapcsolsz életmentő üzemmódba. Tégy meg mindent legjobb tudásod szerint annak érdekében, hogy a bajba jutott embertársunk számára a segítség minél hamarabb megérkezhessen. Mert lehet, hogy pont az a néhány másodperc kell a túléléshez, amit te adsz hozzá a történethez. Hogy ez kötelesség is, azt is tudni kell!
Sokféle kéklámpás érkezhet, a kismotortól a négytengelyes tűzoltó monstrumig, azaz a teljes járműarzenál valamelyik tagja felbukkanhat. Így a hang hallatán egészen szélsőséges helyzetekre is számítani kell. A fürge mentőmotor kis helyen is elfér, villámgyorsan jön a sorok között, egy teherautó fülkéjéből nehezített az észlelése. A rendőrautó is jelentős gyorsulásra képes, ha nem ér oda időben, kihűl a nyom. A magas tömegközéppontú tűzoltóautónak a vezetése önmagában is kihívásokkal teli. Értelemszerűen a mentőt sem késztethetjük hirtelen irányváltásra vagy fékezésre, a páciensnek ez akár az életébe is kerülthet.
Tehát nem annyira triviális, hogy mi a legjobb megoldás. Nyílt terepen az érzékelés nem probléma, legtöbb esetben csak simán követni kell autóstársaink reakcióit, s már szabad is az út. De sokszor adódik úgy, hogy a közvetlen érzékelés, azonosítás után csak 1-2 másodperc áll rendelkezésre a cselekvésre. Sokan megtapasztalhatták már, hogy kezdetben általában előbb a sziréna hangját halljuk. Fogalmunk sincs, hogy az a sűrűn beépített környezetben honnan jön, s így azt sem tudjuk, mivel találkozunk majd. Mit kell ilyenkor tenni? Sokan nem tudják! Egy tanulmány szerint a kezdő, tapasztalatlan, s néhány esetben (ezt már én teszem hozzá) az érzéketlen, agresszív járművezető szorul „tanácsadásra”. De nem árt mindenkinek végig gondolni, hogy itt adott esetben tényleg élet-halál kérdésről van szó!
A KRESZ egyértelműen fogalmaz:
A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni.
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.
Időnként felbukkan egy-egy eset, amelynek szakértői vizsgálatát igényli a hatóság, s amikor a közúti esemény egyik részese egy megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsi. Összeütközik, konfliktusba kerül a közlekedés „úrvezető” résztvevőjével. Ilyenkor a magyarázat az, hogy nem hallották, nem látták a megkülönböztető jelzést. Bizonyítási kísérletek alapján is mondhatom, hogy ez minden esetben színtiszta hazugság. A sziréna mindig hallható!
Az érem másik oldala. Megkülönböztető jelzést használó járművet nem vezethet akárki, szigorú pályaalkalmassági feltételeket kell teljesíteni. Teljesen biztosak is lehetünk abban, hogy az ilyen sofőr gyakorlott, tapasztalt, mindemellett elhivatott, a feladatát küldetésnek is tekintő. Mégis becsúszik a hiba, mert hiába a különleges jogosítvány, a sziréna nem helyettesíti a féket…
Mind vérlovagként, mind mentőmotorként bármikor pillanatok alatt utolérhetnek! Sűrű forgalomban ezért ne akarjuk a sávban cikázva megpillantani a sor elejét, vagy ész nélküli sávváltásokkal próbálkozni előrébb jutni. Nyissunk utat az esetlegesen érkező segítségnek, és türelemmel várjuk ki, amíg túljutunk a problémás szakaszon
Nagyon vékony jég ez. Időnyomás alatt, a fizika határait is súrolva siet az égő ház felé, például egy vízzel teljesen feltöltött tűzoltóautóval, amelynek 20-25 tonna össztömegéhez magas tömegközéppont is társul. Lássuk be, visszafogott járműdinamikai tulajdonságokkal, a járművezető fejében a tudattal, milyen sok múlhat a gyors cselekvésen. Jól példáz egy ilyen helyzetet a következő eset. Szirénázva érkezik a tűzoltó a tömbház egyik oldalán, a főúton a személygépkocsi. Át kell menni a főúton, majd a villamossíneken. A szirénázó járművet vezető tudatában volt a kritikus helyzetnek, csak jobbról látta jól be a keresztirányú útpályát, ahol meg is álltak a járművek. Majd balról az épület takarásából váratlanul megjelent egy személygépkocsi, amelyik annyira közel volt már hozzá, hogy a balesetet nem tudta elkerülni.
A járművek merőleges helyzetben csattantak, gyakorlatilag egyik járművezető oldalán sem mutatkozott balesetelkerülési lehetőség. A számítások is igazolták, hogy az adott sebességviszonyok mellett (20-30 km/h) alig több, mint egy másodperccel az ütközés előtt kerülhettek egymás látóterébe. A tűzoltó oldalán a helyzet egyértelmű, úgy haladt be a kereszteződésbe, hogy nem győződött meg minden lehetséges módon arról, hogy az akadálytalan továbbhaladása balról is biztosított-e. A személygépkocsi vezetője viszont hallotta az egyre erősödő sziréna hangját, s kizárásos alapon is rájöhetett volna, az csak az épület mögül jöhet. Ráadásul szemből már meg is álltak, így az ő elsőbbségadási kötelezettsége is megállt a hatósági vizsgálat során!
Az információtechnológia fejlődésével már csak karnyújtásra van a pillanat, amikor egy hangjelzés nyomán a járművünk képernyőjére tekintve tudomást szerezhetünk a szirénázó mentőről. Már jóval azelőtt, hogy annak hangját meghallanánk! De addig is marad a felelős magatartás, a sziréna tisztelete. Ne csak a három főszereplőre gondoljunk (rendőr, mentő, tűzoltó), hiszen sokan rendelkeznek kéklámpás autóval! A víz-, a gáz-, az elektromos- és más közműszolgáltatók, valamint a közösségi közlekedés mellett az egészségügy szolgálatai (vérellátás) is. Tételezzük fel azt, hogy a megkülönböztető jelzés használata minden esetben indokolt. Főleg emberéletet érintő sürgősségi esetben minden pillanat számít, a túlélés lehetősége a minél hamarabb megkezdett beavatkozástól függ. S ez az eszköz a mentős kezében van! Legyünk megértőek és érzékenyek, ha a sziréna hangját halljuk. Csak semmi pánik! Azonnali lassítás és sokszorozott figyelem, jól kitalált manőver, eljött a mi időnk, megmenthetünk egy életet!
Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság
