Még az üzemanyagcellánál is régebbi hidrogénfelhasználási ötlet, ennek ellenére még inkább gyerekcipőben jár ma: a hidrogéntüzelésű belső égésű motorok terjedését célozza az egykori LPG-megoldások mintájára tervezett utólagos átalakítókészlet.
Bár az üzemanyagcellát már a XIX. század közepén feltalálták, az első kereskedelmi alkalmazására jó egy évszázadot kellett várni. Ezzel szemben Francois Isaac de Rivaz már 1806-ban is hidrogént égetett el a világ legelső belső égésű motorjában. Bár így több évtizeddel megelőzte az üzemanyagcellát, a kereskedelmi alkalmazására még annál is tovább váratott ez a találmány. Nagy sorozatban közúti járműben egyelőre nem is alkalmazzák, csupán néhány próbálkozás jöhetett szembe velünk az évek során. Pedig áthidaló technikaként érdekes lehetőségeket hordoz.
Utólagos gázszett
Pontosan ezt célozza a müncheni székhelyű Keyou, akik csak a meglévő járművek átépítését, zöldítését végeznék. Aktuális tesztmotorjuk 500 kilométert meghaladó hatótávolságot és 210 kilowattot (286 lóerő) ígér. A gyártó szerint egy azonos méretű dízelmotorral paritást kínál ár, megbízhatóság és mindennapos használhatóság terén. Ez utóbbi állítást bizonyítani igyekvő adat, hogy a legnagyobb nyomaték 90 százaléka már 900-as percenkénti fordulattól rendelkezésre áll. Az erőforrásban kis hőmérsékletű és szegény keverékes a szikragyújtású égésfolyamat. Emiatt nincs szükség drága kipufogógáz-utánkezelő rendszerre, és így is könnyedén teljesítik az Euro VI előírásait. Mi több, lényegében nincs helyi szén-dioxid-kibocsátás, csupán az égéstérbe kerülő minimális mennyiségű olaj okozhat ilyet. Ráadásul a kis égéshővel a nitrogén-oxidok kialakulását is sikerül féken tartani. Fontos, hogy „minimális” átalakítást igényel ez a megoldás. Nem véletlen az idézőjel, azért ez a gázrendszereknél jócskán összetettebb beavatkozás: új a turbófeltöltő, a nyomásszabályozó, a tüzelőanyag-nyomócső és a befecskendezők, valamint a dugattyúk és a motorvezérlés is.
Újragondolt tárolók
Első körben 350 baros gáztartályokkal tervezik az indulást, mondani sem kell, hogy ez a hasznos térből a teherautók esetében mindenképpen elvesz majd! Azonban már beharangozták a Sfeer fantázianevű új tárolót, amelyre hidrogénelemként hivatkoznak. Az elem utónévvel utalnak arra, hogy ez az energiatároló csak kisüthető, feltöltetni csak a járműből kiszedve különleges célberendezésekkel lehet. Cserébe a gyártói technikával akár 15 ezer töltési ciklust elviselnek a termékek és a telepek cseréje csak pár percet igényel. A Sfeer esetében karbongömbök és az azokba épített mikroméretű szelepek játsszák a főszerepet. A néhány mikrométer nagyságú mikroszelepek a hagyományos nagynyomású tartályokénál jóval olcsóbb megoldást kínálnak a nyomásszabályozásra. Ráadásul a megtermelt hidrogén szállítására is alkalmas ez a megoldás, a gyártó ígérete szerint ezzel a tárolóval 30-40 százalékkal csökkenthető a zöld hidrogén végfelhasználói ára. Így két legyet üthetnének egy csapásra – olcsón hidrogénüzeművé alakítanának már meglévő járműveket és megteremtenék a megfizethető táplálásukat is.
A teniszlabda méretű gömbök külseje szénszálas anyag, belsejüket pedig polimer borítja. A sűrített, gáznemű hidrogént tároló rendszer a hagyományos hidrogéntartályoknál könnyebb és olcsóbb
Különböző tárolók összehasonlítása
| Energiatároló: | Lítiumion-akkumulátor | Kriogén tartály (folyékony hidrogén) | Nagynyomású tartály (700 baros hidrogéngáz) | Hidrogénelem |
| Bokszkiállás ideje 100 km hatótávhoz (h): | 8,5/1 | 0,3-0,5 | 0,17-0,25 | 0,08-0,17 |
| Ár 100 km hatótávhoz (euró): | 24 000 | 6500 | 4750 | 1500 |
| Tömeg 100 km hatótávhoz (kg): | 890 | 155 | 140 | 75 |
| Hatótávolság azonos beépítési tér esetén (km): | 470 | 675 | 990 | 1100 |
