Fél évszázada mutatott új irányt a NEOPLAN formabontó típusa a turistabuszok világában. A szokatlanul magas karosszériával és futurisztikus kialakítással érkező Cityliner sikere egy csapásra kikövezte a modern városnéző járművek jövőjét.
Elegendő csak a Mercedes-Benz O302 vagy a Setra S100 modellek megjelenésére gondolni, a hatvanas évek legvégén még javában a Bauhaus stílus uralkodott az európai autóbuszgyártók körében. E letisztult vonalvezetésű modellek hatalmas üvegfelületei tökéletes kilátással örvendeztették a városnéző turistákat, ám a stuttgarti Gottlob Auwärter (a Neoplan alapítója) cégének újításai soha nem látott szemszögből és magasságból mutatták meg nekik a nevezetességeket.
A Cityliner alapötlete lényegében egy berlini utazásszervező vállalkozás, a Severin und Kühn nevéhez fűződik. Az ügyfélközpontú társaság az akkor már létező, emeletes buszokhoz hasonló kialakítású, de kizárólag a felső szintet alkalmazó típussal próbálta tovább fokozni az élményfaktort. A NEOPLAN svájci származású vezető tervezője, Bob Lee gyakorlatilag azonnal lecsapott a felkérésre, és papírra vetette a Hamburg típusukon alapuló, „guruló kilátó” vázlatait. Az elsőnek elkészült óriás 3,45 méteres magassága addig páratlannak számított, ráadásul három napfényteteje és az aprócska panorámaablakokat felváltó hatalmas felületű, ívelt oldalablakai még különlegesebbé tették. Ilyen magas járművekhez megfelelő szélvédő akkoriban egyetlen beszállító kínálatában sem létezett, ezért az szokatlan módon három, később két részből állt össze. Az így keletkezett, vízszintesen osztott üvegfelület az előre dőlő oldalsó ablakkeretekkel együtt a Cityliner meghatározó védjegyévé vált. A fő technikai csemegét ezek és az önhordó karosszéria mellett a rugalmas felfüggesztésű segédvázra szerelt hátsó híd jelentette, ami megfelelő stabilitással és kiváló vezethetőséggel vértezte fel a típust.
Az új Cityliner N 116 premierjét a magyar szempontból is jelentős (Rainier herceg nagydíját az Ikarus 250 tárgyalóbusz hozta el), 1971-es monacói Nemzetközi Autóbuszhéten tartották. Európa legelsőmagas padlószintű turistabusza egyből hangos sikert aratott. A tervező és az ötletgazda eredetileg a magas üléspozícióval elérhető, lehető legjobb kilátást tűzte zászlajára. De az utastér alatt felszabaduló hatalmas hely számos további funkció – például mosdó, minikonyha és óriási csomagtér – kialakítását és végül egy teljesen új kategória megszületését eredményezte. Az ülésekre szerelt lábtartó és a belógó kerékjáratokat nélkülöző sík padló pedig újabb távlatokat nyitott meg a Cityliner előtt, ami rövidesen a távolsági autóbuszok világát is meghódította.
Az elkövetkező évek sikerei nyomán az eladások és a szakmai elismerések tekintetében egyaránt szárnyalni kezdett a típus. Először háromtengelyes kivitellel, még nagyobb méretekkel és hatalmas csomagtérrel tartotta magát a csúcson. Technikai fronton a fejlődést a légkondicionáló, a dupla üvegezés, a Telma retarder és a 18 méter hosszúságú, csuklós Highliner változat bevezetése jelentette. A Cityliner történelmében az 1980-as év bizonyult újabb mérföldkőnek. Ekkor készült el ugyanis az ezredik példány, és elindult a nagy változások korszaka, amely egyben a modern anyagok eljövetelét is eredményezte. A Cityliner a NEOPLAN első típusa, amely a korrózió megfékezése érdekében üvegszál-erősítésű karosszériaelemeket használt. Az elmúlt ötven esztendő alatt hat generáció közel 8500 darab Cityliner autóbusza készült el a stuttgart-mörhingeni vállalatnál. A típusra jellemző töretlen iránymutatás és folyamatos technikai újítások pedig örökös tagságot szereztek a buszgyártás halhatatlanjai közé a Coach of the Year 2022 díjjal.
