Tökéletesen rávilágított a Toyota magyarországi importőrének évindító sajtótájékoztatója arra, milyen helyzetben vagyunk. Ha a világ legnagyobb autógyártója is az értékesítések visszafogásában látja a megoldást, akkor tényleg jó irányba haladunk?
Mielőtt bárki megkérdőjelezné, környezetvédelmi szempontból valóban szükséges a személy- és haszongépjárművek károsanyag-kibocsátásának visszaszorítására – ez nem is kérdés. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy az öreg kontinensen jól járunk el akkor, amikor gazdaságunkat és iparunkat oly módon áldozzuk föl, hogy közben csak végletekben vagyunk hajlandók gondolkodni.

Mire gondolok?
Fölöslegesen sokat autózunk, ez nem kérdés. Igaz ez a hétköznapi emberre – elég, ha megnézzük a nagyvárosainkba vezető agglomerációs útvonalakat reggel és este. Rengeteg az olyan autó, ami csupán egy emberrel közlekedik, de ugyanígy képesek vagyunk a sétatávolságra lévő óvodába, iskolába vagy üzletbe is autóval menni. Úgy vagyunk vele, hogy ez a kényelem nekünk jár, azután meg csodálkozunk rajta, ha drágulnak az üzemanyagok, drágábbak lesznek az autók, nem is beszélve az üzemeltetés egyéb feltételeiről. Sajnos ugyanez igaz, ha a szélesebb kört nézzük. Olcsó repülőjeggyel utazzuk be a világot, és tömött áruszállító gépek hozzák távoli tájakról a portékát. A vevők ugyanis kifizetik a gyorsabb szállítási költség felárát, cserébe nagyobb terheléssel nyomasztjuk a környezetet. Ez ellen tenni kell, nem is kérdés.
Az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy a megoldást az jelenti, amit Európában és csak ott kitaláltak a vezetők: álljunk át a helyileg károsanyag-kibocsátástól mentes közlekedésre. Ráadásul úgy, hogy nem deklaráljuk ezt, csak épp olyan szabályokat hozunk, amiknek a hagyományos belső égésű hajtásláncokkal nem lehet megfelelni. Ezzel hatalmas kihívás elé állítjuk a járműgyártókat. Azokat a gyártókat, akiknek egyébként az európai piac nem annyira fontos – még az európaiaknak sem.

Eközben a világ többi részén egy vészfékezés után mindenki a gázpedálra lép, vagyis az ipari és gazdasági mutatókat látva újra lazítanak. Azt persze nem tudom, miért gondoljuk, hogy ha a teljes Föld szmogban úszik majd, akkor Európa fölött lesz egy kis tiszta levegő…
Tennünk kell valamit. Viszont lehetne ez az iparág teljes ellehetetlenítése helyett talán az öregedő járműflották megújítása is. Magyarországon például óriási előrelépés lenne, ha nem átlagosan 16 éves járműflottánk lenne, hanem mondjuk 2-5. Ez bizony már a sűrű csereperiodikával jellemzett a nehéz-tehergépkocsinál is segítene, hát még a kishaszonjárműveknél!
Ráadásul az ember őszintén aggódni kezd, amikor azt látja, hogy az egyébként huszonéve élenjáró Toyota is csak a fejét vakarja a károsanyag-kibocsátási flottaátlag kapcsán.
Az élről sem jók a látási viszonyok
Bőven lenne még gondolatom, de térjünk rá a Toyota tavalyi eredményeire, illetve idei terveire. Haszongépjárműves szaklapként a személygépkocsis részt gyorsan le is tudnám. A Toyota tavaly is Magyarország egyik legnépszerűbb márkája lett. Az ilyen eseményeken persze mindenki tud úgy számokat, kategóriákat igazítani, hogy tudjon valami előre mutatót kommunikálni. A Toyota esetében azonban könnyű volt a magyarországi cégvezetés helyzete, hiszen a reimporttól (magyarországi forgalomba helyezés, majd külföldre értékesítés) megtisztított számok őket igazolták, így a tiszta eladások tekintetében mindenkit maguk mögé utasítottak. Csúcsra járt a Lexus is és köszönhetően a hibrid technológiának a 115 gramm/kilométeres szén-dioxid-kibocsátási flottaátlag betartása sem jelentett gondot.

A haszonjárműpiacon is nagyot nőttek, a tavaly megújult és kibővült flottának köszönhetően, amit mi is részletesen bemutattunk. Ugyan a hazai piacvezető pozícióból nem sikerült elmozdítani a Fordot, részsikerek itt is akadtak. A Hilux a forgalomba helyezések tekintetében is megőrizte piacvezető szerepét, a reimporttól mentes listán pedig nagyjából 1000 jármű volt csak a márka hátránya.
Amire viszont utaltam, kétségbeejtő, hogy a Toyotánál is komoly fejtörést okoz a kilométerenként 93 grammra csökkenő flottaátlag elérése. Ehhez már a hibrid technológia is kevés, illetve elég lenne, csak akkor nem adnának el például kishaszonjárműveket vagy Lexus modelleket. Persze ez így egy torz kép, de láthatóan a legjobb esetben is stagnálást várnak egy olyan piacon, ahol a legjobb pozícióból várják az évet – és ez bizony elgondolkodtató.
Áldozatok és célok
A személyautók viszonylatában lépett is a gyártó, jó nagyot vágott a hálózatról tölthető hibrid modellek árán. Egy-, illetve kétmillió forinttal csökkent a CH-R, a Prius és a RAV-4 plugin ára is. Erre persze azért is szükség volt, mert ezek az állami szabályozás miatt elvesztették legfőbb vonzerejüket, a zöld rendszámot. Ugyanakkor nagyon kellenének a flottaátlag leszorításához, csakúgy, mint a felső középkategóriás bZ4x villanyautó, amely a vállalkozások számára nyújtott állami támogatással már szinte annyiba kerül, mint egy két kategóriával kisebb Yaris Cross. Ez azonban önmagában kevés lesz, a következő lépés az átlagot felfelé rángató modellek háttérbe szorítása.

Elektromos változatból viszont a haszonjárművek terén is sokat kell értékesíteni a Toyota Professional kereskedőinek. Szerencséjük, hogy minden változatból van mit, hiszen a Proace City, a Proace és a Proace Max is rendelkezik villanymotoros változattal, ráadásul ezek elég korrekt műszaki paramétereket mondhatnak magukénak. Ám az komoly kihívásnak tűnik, hogy az értékesített kishaszonjárművek körében is a lehető legnagyobb részesedést érjék el az elektromos változatok. A tavalyi év adatai által generált öröm mellett ez az aggodalom is látható volt a beszélgetések során a Toyota évnyitó rendezvényén László Richárd országigazgató, Csikós Gábor marketingvezető, sőt az egyébként mindig mosolygós Varga Zsombor PR-vezető arcán is. A valóban impozáns eredmények prezentálása után ugyanis ezeket a célokat is meg kellett fogalmazniuk. Látszott, hogy itt már nemcsak a kiváló termék, a színvonalas marketing- vagy PR-tevékenység kell, hanem jóval több – a piac formálása is. Nem kis kihívás ez, még a legjobb alapokról indulva sem.

A lángokból szabadult T2 újjáéledt
Csodával határos módon élte túl egy Volkswagen T2 minibusz az év elején pusztító Los Angeles-i tűzvészt. A megmentett jármű teljes körű felújításon esett át, és ismét közúti használatra alkalmas állapotba került.

Volkswagen Transporter RT 2.0 TDI: Szállító 7, avagy új eszköz a legprofibb sofőr kezében
A filmes világban azt szokták mondani, hogy egy sorozat későbbi részei általában egyre gyengébbek. Kevés klasszikus ér meg hét epizódot, így jogos a félelem az új Transporter kapcsán is.

Volkswagen ID. Buzz GTX teszt: Csak a kilátástalanság ne lenne
Nehéz objektívnek maradni, ha a Volkswagen ID. Buzz bármelyik változata kerül górcső alá. A Volkswagen Haszonjárművek legkülönlegesebb típusának palettája nemrég új taggal, a hosszú tengelytávú, kigyúrt GTX változattal bővült.

A Mercedes-Benz kishaszonjárművek múltja és jövője: Ma időutazunk!
Szaladjunk együtt végig a Mercedes-Benz Sprinter egy emberöltőnyi történelmén, ugorjunk vissza még száz évet. Ha már így belejöttünk, akkor egy kicsit tekintsünk bele a jövőbe is, hogy mit tartogat az a stuttgartiak kishaszonjárművei kapcsán.

60 éves a Ford Transit: A furgon, amire a világ támaszkodik
Zöldséges bolttól az állatkertig, a brit királyi családtól a bűnügyi kalandok színhelyéig – a Ford Transitot szinte mindenhol láthattuk már. Hatvan év alatt számtalan vállalkozásnak és felhasználónak vált szorgos segítőtársává a típus.

Íme, 2026 legjobb haszongépjárművei
Díjazták a lyoni Solutrans kiállításon az év kishaszonjárművét, az év pickupját, az év teherautóját és az év teherautó-innovációját is. Nem meglepő módon a villanymotoros modellek taroltak, a Bosch pedig egy hálózatba kapcsolt megoldással győzött.








