Természetesen nem az egy négyzetméterre eső faragatlan tuskók feljegyzésére szolgál a tachográf, hiszen az a haszonjárművek menetíró készüléke. Hogyan vált ez az egykor papírkorongra körmölő, mechanikus mérőműszer digitálisan intelligenssé?
Talán egyetlen műszer sem fejlődött annyit a teherautók és buszok fedélzetén, mint a tachográf. Aligha nevezhetjük a legújabb kor hívságának, hiszen a menetírót eredetileg a híres zeneszerző fia, Max Maria von Weber vezette be a vasúti pontatlanságok dokumentálására a XIX. század közepén. A ma is ismert tachográf közvetlen előfutárának tekinthető, a menet- és várakozási idők feljegyzésére alkalmas Autorex mérőórát dr. Herbert Kienzle a Fekete-erdő határán fekvő, festői szépségű Villingen-Schwenningen városkában mutatta be 1923-ban. Alig három esztendő múlva a Kienzle óragyár továbbfejlesztette innovatív találmányát, az Autograph már a megtett távolság feljegyzésére is alkalmasnak bizonyult. Azonban ahhoz, hogy valódi menetírónak nevezhessük, még hiányzott a sebesség rögzítésének képessége. Nem kellett rá sokat várni, hiszen 1927-ben megérkezett a legelső valódi tachográfjuk, a TCO 1. A szakadásbiztos papírkorongot viaszréteggel látták el, amit működés közben az írótű belenyomott a papírba, láthatóvá varázsolva annak színét. Egy precíz óramű gondoskodott a korong forgásáról, így a sebesség, a menet- és pihenőidők, valamint a megtett távolság feljegyzései egybefüggő diagramokká álltak össze. Az 1933-ban bemutatkozott, immár hitelesíthető és zafír írótűvel felvértezett TCO 2 már mindent tudott, amit a tachográfoktól a digitális technika érkezéséig elvártak. Bizonyára ennek is köszönheti, hogy meglepően hosszú ideig, egészen 1963-ig gyártották. A formavilágán viszont még sokat kellett csiszolni, azonban 1936-ra a TCO 6 és 7 már eléggé kikerekedtek ahhoz, hogy felkerülhessenek a műszerfalra.
Kötelező!
Németországban a nem menetrend szerint közlekedő autóbuszok számára már 1939-től előírták a tachográf használatát. A teherautósok azonban még számottevő pihenés nélkül, két vödör kávéval és táskás szemekkel szelhették át a kontinenst. Az ötvenes évek első felében a forgalom és a halálos kimenetelű balesetek számának növekedése miatt a törvényalkotók elejét vették a zombijáratoknak. Előírták minden 7,5 tonna feletti össztömegű teherautónak és a legalább 14 utas szállítására alkalmas autóbusznak, valamint a 25 lóerőnél erősebb mezőgazdasági vontatóknak a tachográf használatát. Ezt a korszakot a TCO 8 vezette be, amely már akár egy teljes hetet és az azalatt történt vezetőváltásokat is fel tudta jegyezni a korongra. A hatvanas években a TCO 11 és 14-es modellekkel a menetírásra alkalmazott centrifugális erőt felváltotta az elektromágnesesség. Az 1970-ben debütált TCO 15 elektronikus óraszerkezettel, valamint az ügyfelek igényeit rugalmasan kiszolgáló modularitással nyugdíjazta elavult felmenőit. Első alkalommal vált lehetővé a menetadatok elektronikus kiértékelése is. Az évtized közepére az Európai Gazdasági Közösség egységes szabályozást léptetett életbe, erre reagálva alkotta meg 1973-ban a legelső „európai” tachográfot, a TCO 1311 típust a Kienzle. Az ebben bemutatkozó szenzor a mai napig jó szolgálatot tesz.
Kerekből szögletes
A nyolcvanas évek közepén mutatkozott be a kompakt méretű KTCO 1318, amely már teljes mértékben elektronikus vezérlést kapott és a bejövő jelek esetleges manipulációjának ellenőrzésére is lehetőséget biztosított. A következő évtized elején az FTCO 1319 leváltotta a kerek műszereket és bevezette a szögletes és lapos formát. Az IAA 1997 kiállításon prezentált moduláris MTCO 1324 veszélyt jelentett a rakoncátlankodó rádiók számára, hiszen befért a szabványos, DIN-méretű helyükre. Elkezdődtek a papírkorong végnapjai. Kis lépéssel az emberiségnek, azonban óriási ugrással a tachográfok számára, az ezredforduló után megérkezett a digitális korszak. A 2006 óta „jegyzetelő” és mai napig elterjedt DTCO már közelebb áll a számítógéphez, mint egy klasszikus tachográfhoz. Egy évig őrzi belső memóriában a járművel kapcsolatos emlékeit. Végleg búcsút intett a papírkorongnak, 28 napos kapacitású csipkártyára menti ki a járművezetők tevékenységével kapcsolatos összes releváns paramétert – a gyermekkori oltási könyv kivételével. Túlzásnak tűnhet, de tegyük a kezünket a szívünkre! Az analóg tachográf korongját az alsó tagozatos kisiskolások is kedvükre tudták módosítani egy 2H keménységű ceruzával! A digitálishoz már jóval komolyabb előképzettség kell. Az Autorex mérőóra után száz esztendővel, 2023 augusztus 21-től kötelezővé vált, második generációs DTCO 4.1 okostachográfokat pedig gyakorlatilag lehetetlen manipulálni. Most még csupán a 3,5 tonna össztömeg feletti, újonnan forgalomba helyezett haszonjárművekbe költözik be. Azonban a tachográf több mint százéves történelme során elsőként egy többlépcsős folyamattal kötelezővé teszik azt is, hogy utólag beépítsék a legtöbb már forgalomban lévő haszonjárműbe a legújabb digitális nemzedéket.
Nem összekeverendő!
Tachométer nélkül nincs tachográf! Aki látott már teherautót belülről, találkozott a VDO felirattal is. A hárombetűs rövidítés a Vereinigte DEUTA-OTA, vagyis a Deutsche Tachometer-Werke GmbH (DEUTA) és az Offenbacher Tachometer-Werke GmbH (OTA) egyesüléséből 1929-ben létrejött vállalatot jelzi. Habár a kezdetektől önállóan szorgoskodtak, szorosan együttműködtek a tachográfok mágusának számító Kienzle céggel. Útjuk a kilencvenes évek derekán fonódott össze, és 2007 óta a Continental égisze alá tartoznak.
Ikarus 350.02: Légiforgalmi utaskísérő
Nemzeti buszgyártónk és nemzeti légitársaságunk neve, látványa sokak szívét megdobogtatja. Ebben a gördülő csodában egymásra talált az Ikarus és a Malév, és szerencsére így azok is megtapasztalhatják ezt, akik annak idején lemaradtak erről az élményről.
Rába S22.217-6.2-003: Vasorrú Rába
Ha csak annyit hallottunk volna róla, hogy vasorrú és bogi, rögtön arra asszociálhatnánk, hogy mai kisfilmünk főszereplője Boglárka, a kerékerdei illetőségű, seprűnyélen táncoló boszorkány. Erről szó sincs, hiszen továbbra is haszonjárművekről mesélünk!
Volkswagen Crafter teszt: Megéri cserélni?
Alaposan megújult a Volkswagen Crafter. Az újdonságok sorában digitális műszeregységet, új fedélzeti információs és szórakoztató rendszert és gazdag biztonsági arzenált is találunk. Mit jelent mindez a mindennapokban, megéri lecserélni?
Tatra T158 Phoenix: Lengőtengelyes csőmester
Kevés haszonjárműgyártó élte túl a keleti blokkban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, röviden KGST, összeomlását.
Renault Master L3H2: Feketeöves mester
Nap mint nap szürke eminenciásként róják az utakat. Tudjuk, hogy léteznek, minden nap találkozunk legalább egy példánnyal, mégsem vesszük igazán észre. Pedig hagyományosan kategóriájuk legpraktikusabb és legnagyobb egyedei közé tartoznak.
Volkswagen Transporter T3 és T4 Air Start Unit (ASU): Reptéri széltolók
Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mai főszereplőinktől elállt a lélegzetünk, mégsem szenvedtünk oxigénhiányban. Sőt!
