Egy tudományos elemzésben olvastam, hogy a hivatalos magyar statisztika bizony kissé sántít. Nem ad valós képet arról, hogy a gyorshajtás mennyire hangsúlyos tényező a halálos kimenetelű balesetekben. Nem magyar sajátosság ez, és ennek konzekvenciáit a saját bőrünkön is hamarosan érezzük majd.
Mészáros Gábor Az abszolút sebességtúllépés a halálos közúti balesetek hátterében című doktori értekezésében mutatott rá a problémára. Azt mondja, hogy a KSH által közzétett adatok között szerepelő kiemelt szabályszegést, az abszolút sebességtúllépést a helyszínen nehéz pontosan megítélni. Ennek megállapítása a legtöbb esetben igazságügyi műszaki szakértői kérdés. Mire azonban ez tisztázódhat, a statisztika elkészül… A dolgozat szerint Magyarországon igen nagy valószínűséggel gyakorlatilag minden harmadik, halállal végződő baleset mögött az abszolút sebességtúllépés valamilyen módon kimutatható.
Gyakorlatilag ugyanerre a következtetésre jutott az EU szakmai szervezete is és gyorsan lépve, a törvényhozáson keresztülverekedve már hatályos is az a rendelkezés, amely 2022 májusától kötelezően érvényes nálunk is. Ezek szerint csak olyan új jármű kaphat típusengedélyt, amelyet felszereltek intelligens sebességszabályozóval. Ez egy fejlett biztonsági rendszer, amely megakadályozza, hogy a jármű túllépje az aktuális sebességhatárt. Így fogalmaz a rendelet, és meghatározza az intelligens sebességszabályozóval felszerelt járművek jóváhagyására vonatkozó követelményeket és vizsgálati eljárásokat. Kell majd a járműben egy jó kamera vagy valamilyen GPS-alapú térkép, de ez egyelőre nem a járművezető gondja. Persze az autók árának emelkedése miatt már ez is fájni fog.
De semmi pánik, a megfogamzás pontatlan. Azaz a sebességimádók, a notórius gyorshajtók továbbra is hódolhatnak életveszélyes szenvedélyüknek, csak ezentúl ebbéli tevékenységükkel azonnal szembesülni fognak. Szó sincs ugyanis fizikai sebességszabályozásról, hanem leegyszerűsítve csak egy az alábbiak egyikét megvalósító jelzőrendszernek kell beavatkozni, amint a jármű eléri az adott területen a megengedett sebességet:
Érzékelhető (haptikus) visszajelzést ad, amely egy, a gázpedált visszanyomó erőn alapszik: a rendszer finom ellentétes irányú nyomást gyakorol a járművezető talpára.
A motorvezérlésen alapuló sebességszabályozó rendszer: a motorteljesítmény automatikus csökkentése függetlenül a járművezető lábának helyzetétől a pedálon.
Fokozatosan erősödő, hallható figyelmeztetés: előbb felvillan egy fényjelzés, néhány másodperc elteltével, ha a járművezető nem reagál, aktiválódik a hangjelzés.
Fokozatosan erősödő rezgő figyelmeztető jelzés: előbb felvillan egy fényjelzés, majd néhány másodperc elteltével, ha a járművezető nem reagál, a gázpedál rezgő jelzést ad.
Mindegyik jelzés a járművezető által felülírható, illetve a jelzések egy idő után megszűnnek. Sőt, maga a rendszer is kikapcsolható. Jó tudni azonban, hogy miután önálló fedélzeti egységről beszélünk, ezért a számítógép minden „eseményt” rögzít. Illetve ez az adat akár valós időben is rendelkezésre állhat. Az EU döntéshozói kifejezetten kérik is ezt a járműgyártóktól – akik elsődlegesen hozzáférnek majd ezekhez az információkhoz – és majd fel is használják az így kapott anonim adatokat a további intézkedések előkészítéséhez.
Innen már csak egy ugrás a személyes adatokat is rögzítő feketedoboz, s már látom a „sötét” jövőt, amikor a saját autónk jelent majd fel bennünket a rendőrségen gyorshajtásért. Természetesen végső soron mindennek a közösség látja előnyét a balesetek számának csökkenésében, így máris önző dolognak tűnik személyes szabadságunk korlátozását látni a törvénytiszteletre kötelező rendszerben.
Írásunk az ORFK-OBB együttműködésével készült: Országos Balesetmegelőzési Bizottság
