Korunk két vezető célkitűzése ütközik össze recsegve-ropogva: a gazdaság és minden egyes cég, ország állandó növekedésének igénye, illetve a fenntarthatóság. Bolygónk adottságai kizárják mindkettő egyidejű elérését. A kiút az újrahasznosítás lehet.
Vásárolj újat, korszerűbbet, környezetkímélőbbet, a fenntarthatóságot jobban szolgálót – ezt sulykolja napról-napra fejünkbe a reklám. Érthető, hogy mindenki minél többet akar eladni a portékájából. Mivel azonban a vásárlóközönségnek már eleve sokkal többje van mindenből a valóságos igényénél, valahogy rá kell venni az embereket tárgyaik idő előtti lecserélésére. Ennek egyik, nem igazán tisztességes módja az iparcikkek minőségének, tartós megbízhatóságának, élettartamának köztudott romlása.
Az ipart nem a fogyasztók elégedettsége motiválja, hanem a részvényeseké, akik osztalékot követelnek, aminek forrása a termelés felsrófolása. Csakhogy kénytelenek voltak rádöbbenni, hogy megtörtek a hosszú ideje felfelé mutató trendek – mintha csak Földanyánk emelte volna fel tiltó kezét. Először a pandémia vetette vissza az autóvásárlásokat, mert nemigen volt hová menni, a másik nagy pofont a csipgyártás átrendeződése adta, amely komoly mértékben megakasztotta a futószalagokat.
Van viszont biztató jel: mintha kezdene rádöbbenni az ipar, hogy nem nyersanyagokért kizsigerelni, majd hulladékkal beszennyezni kell a természetet, hanem átvenni módszerét, amelyben minden újrahasznosul. A „gyárts, használd, dobd el” lineáris vonalat körfolyamat váltja fel. Az új varázsigék a körkörös gazdaság és az újragyártás.
A haszonjármű-iparban számos példamutató kezdeményezéssel találkozhatunk. A nagyon sokat futó kamionok gumiabroncsai egyből négy életet élnek, a gyári minták elkopásakor újravágják azt. Amikor teljesen lekopott a futófelület, akkor újrafutózzák, majd a profilt még egyszer újravágják, így megsokszorozódik a karkasz élettartama. A DAF úgy jelöli meg járművei műanyag-alkatrészeit, hogy annak alapján hasonló újakat gyárthassanak belőlük. Az IVECO, az MAN és Volvo Trucks újragyártott motorokat kínál jutányosan, minden érintett fél előnyére. A Renault Trucks használt közúti nyerges vontatókból könnyűterepes vagy fülke-alvázas kiviteleket alakít ki. Több márka már a tervezéskor ügyel az alkatrészek felújíthatóságára, ezáltal a költségek harminc, az energiafelhasználás nyolcvan százalékkal csökkenthető. A Bosch egyedi módszert dolgozott ki az akkumulátorok műanyag házának újrahasznosítására, nagy pontosságú gyártástechnológiát kívánó parkolási érzékelőket állít elő belőlük. Sőt, a modern szolgáltatások, például a prediktív karbantartás is hozzájárulhatnak a hosszabb élettartamhoz. Mindez nagyon érdekes és sokat ígérő, de még izgalmasabb kérdés, hogy mennyire emeli meg a hagyományos hajtású járművek ázsióját és használtpiaci árát a praktikumban és gazdaságosságban még nem igazán versenyképes villanyfurgonok erőltetett elterjesztése. Hiszen nemcsak az újszerűre átállás, hanem a hagyományos jármű kiselejtezés helyetti további használata is a fenntarthatóságot szolgálja.
