Végre eljutottunk oda az elmúlt években, hogy immár felhasználói élményt tervezünk, nem felhasználói felületet. Az utóbbi folyamatból ugyanis legtöbbször hiányzott az előbbi. A járművekben egyszerű hardvereken, egyszerű megjelenítés mellett ilyen vagy olyan minőségben összetákolt szoftvereket használtunk. Minden egyes új nemzedékkel igyekeztek valami új jellemzővel elkápráztatni a nagyérdeműt, de a szoftverek átgondolt tervezése nagyon kevés esetben látszódott ki az ikonok és menük tengeréből. Nyilván egyik vagy másik gyártó előrébb járt e téren, ám az igazán igényes rendszerekkel többnyire csak drága személyautókban találkozhattunk.
Most viszont a Mercedes-Benz Sprinter harmadik generációjával egy olyan új infotainment rendszer debütál, amely megérdemli a modern és korszerű jelzőket. A felhasználói élmény alapján könnyedén azt hihetnénk, hogy az idén éppen aktuális almás táblagéppel vagy egy csúcskategóriás zöldrobotos eszközzel akadt dolgunk. Sőt, számos tekintetben még az életmód-kiegészítőnek számító eszközök gyártói is tanulhatnának a csillagos márkától!
Igen, nyilvánvalóan sok Sprinter „fapadosan”, azaz színes érintőképernyő és elektronikus rögzítőfék nélkül hagyja majd el a gyárat. Ám nyilván nem véletlen, hogy a gyártó a legkisebb személyautójával egyszerre éppen a legnagyobb kishaszonjárművében mutatta be a forradalmi infotainment rendszert
Remélem, ezzel a képpel sikerült az értetlenkedőket gyorsan a helyükre rakni. Bizony, ott figyel a vezetőülés mellett a kézifék karja, ebben nincs ám elektronikus rögzítőfék! Munkaeszköz ez, itt nincs helye holmi zongoralakk-fekete fényes felületnek, és az érintőképernyő is csupán úri huncutság! Igen, köszönjük, ám most gyorsan el is búcsúzunk ettől a hozzáállástól, és azokkal folytatjuk, akiket érdekel, mitől különleges ez a rendszer. Ugyanis egy gazdagon felextrázott új Sprintert könnyen összetéveszthetnénk a stuttgartiak valamelyik személyautójával. Elegáns krómozott kapcsolók, igényes anyagok és luxusautókat idéző felszereltség. Haszonjárműben például biztos, hogy nem láttunk még két érintőpaddal felszerelt kormánykereket. Bizony, a műszeregység központi képernyőjét és az információs, illetve szórakoztató rendszert egy-egy érintésérzékeny felülettel kezelhetjük a kormánykerék bal, illetve jobb oldali küllőjén. Az új MBUX rendszer a kormánykerék „gombjai” mellett az érintőképernyőn és hangvezérléssel is kezelhető.
Igen, nyilvánvalóan sok Sprinter „fapadosan”, azaz színes érintőképernyő és elektronikus rögzítőfék nélkül hagyja majd el a gyárat. Ám nyilván nem véletlen, hogy a gyártó a legkisebb személyautójával egyszerre éppen a legnagyobb kishaszonjárművében mutatta be a forradalmi infotainment rendszert
Az új rendszer az Nvidia egylapos rendszereire épül. A kisebb és szerényebb képességű változata hétcolos képátlót kínál, a nagyobb és erősebb pedig 10,25 colos képernyőn terjeszkedik. A lenti táblázatból is látható, hogy a hardver igencsak tisztességes specifikációt kapott. Ezt azonban nemcsak a rendkívül gyors és akadásmentes lapozásokban és képernyőváltásokban érhettük tetten a Sprinter düsseldorfi bemutatóján. Az egység erőlködés nélkül, valós időben rendereli a jármű igen részletgazdag háromdimenziós modelljét, amelyet bármilyen látható késedelem nélkül forgathatunk a képernyőn.
Az MBUX számára a saját LTE-modulja biztosítja a szükséges internetkapcsolatot. A mai trendeknek megfelelően egyszerre akár két mobiltelefon is csatlakoztatható hozzá Bluetooth segítségével. Így a járművezető a privát és a céges telefonját is biztonságosan, kéz nélkül kezelheti. Szintén a modern idők szavának engedve a rendszer képes az okostelefonok tartalmát tükrözni a saját képernyőjére Android Auto és Apple CarPlay használatával. Egyrészről most ez a trendi. Másrészről pedig ez biztosíthatja a rendszer hosszú távú használhatóságát: hiába aktualizálható az MBUX szoftvere távoli frissítéssel, pár év múlva egy friss okostelefon fejlettebb képességekkel rendelkezhet, mint a járműbe fixen beépített hardver. Szerencsére addig azonban még lenne mit tanulnia az Apple és a Google fejlesztőinek.
Az MBUX főbb jellemzői | |
---|---|
Képernyő | |
Képátló (col) | 7 vagy 10,25 |
Max. felbontás (pixel) / max. képpontsűrűség (pixel/col) | 1920×720 / 200 |
Egylapos rendszer hardvere | |
Grafikus csip | Nvidia Reilly PX vagy Parker 128 |
Grafikus csip magjai | 128–256 CUDA grafikus mag |
Processzor | 6 magos: 2 Denver és 4 db A57 mag |
Memória | 8 GB DDR4 |
Kommunikáció | |
Csatolófelületek | CAN helyi járműhálózat LTE-szabványú mobilinternet USB 2.0 és 1.1 szabványú, illetve C típusú a gyorstöltéshez Bluetooth NFC közeli kommunikáció |
Szofver | |
Operációs rendszer | Linux |
Térkép és az érdekes pontok forrása | HERE |
Hangvezérlés forrása | Nuance |
Tükrözés | Apple CarPlay és Google Android Auto |
Ugyanis az igen erőteljes grafikus teljesítmény mellett az MBUX nevű új infotainment rendszer egy további aduászt is tartogat: a természetes beszédet is megérti – több mint harminc nyelven. Ezzel messze lekörözi az okostelefonokat, a Siri és a Google Assistant hangasszisztenseket. A Mercedes-Benz e téren egy olyan szolgáltatót választott, amely kifejezetten autós alkalmazásra fejlesztette ki hangvezérlési rendszerét. A típus bemutatóján a rendszert demonstráló mérnök nem tudott pontos választ adni, hogy a rengeteg nyelv között szerepel-e a magyar. Ám a fejlesztőcég szoftvere magyarul is ért, így bizakodunk, hogy a Mercedes-Benz is megvásárolta ezt a nyelvi csomagot. Ellenkező esetben a következő teljes bekezdést ki kell húznunk, helyette elég lenne ennyi: nekünk elhihetitek, remek lenne, ha magyarul is tudna!
A hangvezérlési funkció a kormánykerék nyomógombjával vagy ébresztőszóval aktiválható – akárcsak az okostelefonokon már „megszokott” rendszerek. Így elég annyit mondani: „Hey Mercedes, üres a tank”. Ez alapján automatikusan kilistázza a közeli üzemanyagtöltő állomásokat, az áraikkal együtt. Ami ebben nagy szó, hogy évekkel ezelőtt, a hangvezérlés hajnalán csak meghatározott parancsszavakat meghatározott módon kimondva lehetett bármire is rávenni a gépet. Erre a Mercedes-Benz korai rendszerei remek példák, sokszor még anyanyelvi beszélőknek sem engedelmeskedtek. Ma azonban már nem csak a mereven betanult parancsszavakat, hanem az indirekt utalásokat is megérti. Vagyis nemcsak azt kérdezhetjük meg, hogy „süt-e majd a nap holnap Budaörsön”, hanem azt is, hogy „kell-e holnap napszemüveg Budaörsön”? Megérti, ha elmondom, hogy „fázom”, nem kell neki elmagyarázni, hogy mi a teendője ez alapján.
A beszédértelmezés működése is megérdemli a 2018-as plecsnit: a rendszer először megtisztítja a felvett hangot a háttérzajtól és tömörítve küldi tovább. A jármű számítógépe és a szerver egyaránt kielemzi azt, majd választ küld. Ezt követően meghatározza, melyik eredmény a valószínűbb, így néhány másodpercen belül választ kap a felhasználó vagy megtörténik a kívánt reakció. Fontos kiemelni, hogy helyben is elemez, nem csupán a felhőben – így internetkapcsolat nélkül is képes reagálni. Természetesen tanulóképes, ráhangolódik a beszélőre és az ő hangjára, valamint válaszaiban is igazodik a kérdezőhöz. Az öntanuló mivolta miatt jobban érti a nem anyanyelvi felhasználókat is. Ráadásul a szerveren kezelt szoftvermodellek idővel megtanulják az új divatos kifejezéseket vagy az eltérő nyelvhasználatot.
Az alkalmazások legfontosabb funkciót a képernyő közepén kezelhetjük, a további opciókat egy alsó menüsávba csoportosították
A személyre szabás a rendszer egészére igaz, magától értetődő, hogy több felhasználó személyes beállításait képes tárolni. Ez közel sem merül ki abban, hogy a kezdőképernyőre választhatunk saját alkalmazásokat. A rendszer öntanuló algoritmusa figyeli a felhasználói szokásokat, ezek alapján minden járművezetőnek személyre szabott funkciókat, célokat és szórakoztató tartalmakat ajánl fel a helyzetnek megfelelően. Ha kedden délutánonként hazafelé menet a kedves mamával szokott telefonálni, akkor eleve ezt ajánlja neki ilyenkor. Ha rendszeresen egy adott rádióállomásra vált a hírek meghallhatásához, akkor ezt felkínálja neki a megfelelő időpontban. Ha munka után minden pénteken a közeli parkhoz hajt, akkor eleve a kedvenc sétaútvonalához irányítja őt e napokon.
A navigációs rendszerhez az autóipari összefogással finanszírozott térképszolgáltató, a HERE biztosítja a térképeket. Ez a funkció is tartogat nyalánkságokat: a valós forgalmi adatokat biztosító szolgáltatása például a jármű első három évében ingyenes. Hoppá, ez aztán nagyvonalú! A hagyományos és megszokott célmegadási rendszerek mellett támogatja a what3words rendszerét is. Ez a startupcég a földet 57 billió 3×3 méteres négyzetre osztotta, és mindegyikhez rendelt egy címkét. A címkék három angol szó egymást követő szótári alakjából állnak, innen a vállalat és a rendszer „melyik3szó” neve is. Felmérések alapján a három szót sokkal könnyebb megjegyezni és továbbadni, mint a hosszú címeket. A koordináták megjegyzésével pedig ugye nem is érdemes próbálkozni. Az egymáshoz közeli helyek címkéi szándékosan nagyon eltérően hangoznak a félreértések elkerülésére. Ráadásul az adatbázisa alig több mint 10 megabájt, így internetkapcsolat nélküli helyi keresés is végezhető a w3w-címek között. A rendszer előnye, hogy így például a lakott településektől távoli helyekre is viszonylag hatékonyan és pontosan elirányítható például egy szerelő. Egyik legnagyobb hátránya, hogy nem nyílt a szabvány, és a háromméteres felbontása nem minden iparágban elég pontos. A kétdimenzióssága is korlátozza az alkalmazhatóságát, hiszen így az emeletek és a többszintes utak is ismeretlenek számára.
Ha felismeri, hogy egy gyakran használt cél felé tartunk, akkor egy nyugtázást követően megkezdi az útvonalvezetést. Így a vezető akkor is értesül a forgalmi helyzetről, ha az ismerős és gyakran használt útvonalon manuálisan nem indította el volna el a navigációt
Nem véletlenül szenteltünk egy újabb, önálló cikket a Mercedes-Benz Sprinter új MBUX infotainment rendszerének. Rendkívül igényes, felhasználói élménye egyértelműen új mércét képvisel a személyautók és a kishaszonjárművek kategóriájában egyaránt. Kíváncsian várjuk, hogy mikor jelenik meg a márka többi kisebb és nagyobb típusában, különösen a nehéz-teherautóiban és autóbuszaiban. Ugyanis a következő évtized – vagyis a következő generációs haszonjárművek kora – egyértelműen a felhasználói élményről is szól majd. Már nem elég jó terméket gyártani, korszerű informatikai rendszerekkel élménnyé kell tenni a járművek használatát. Olyan szolgáltatások kellenek hozzá, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkát, terhet vesznek le a járművezető válláról, kevésbé megterhelővé vagy éppen biztonságosabbá teszik a jármű kezelését. Az új Mercedes-Benz Sprinter bemutatását a hardver és a szoftver után az előbb felsorolt modern elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokkal fejezzük majd be.