Együttműködési megállapodást írt alá az MAN és a DB Schenker logisztikai vállalat, amelynek értelmében a logisztikai szolgáltató napi üzletmenetében, használat közben tesztel majd önvezető konvojokat.
Hirdetés:

Közeledik az az idő, amikor a haszongépjárművek egymással kommunikálva, a járművezető minimális beavatkozása mellett önállóan közlekednek, hiszen egyre több vállalat folytat kutatásokat a témában, sőt már közúti teszteket is végeznek.  A legújabb, erre a területre koncentráló megállapodás az MAN és a DB Schenker logisztikai szolgáltató között született meg idén tavasszal, és számos téren különlegesnek ígérkezik. Például abban, hogy ezek lesznek az első konvojok, amelyek esetében egy vállalat üzleti tevékenységének részeként hónapokon keresztül tényleges fuvarfeladatok ellátása közben tesztelik a rendszert. A két-két szerelvényből álló konvojok 2018 tavaszán kezdik meg működésüket Németországban az A9 autópályán a DB Schenker nürnbergi és müncheni telephelyei között. Eleinte rakomány nélkül, üresen közlekednek a járművek. Ebben az időszakban valósul meg a gépkocsivezetők oktatása is. A tervek szerint fokozatosan növelik a tesztutak számát, egészen addig, amíg már normál rakománnyal elérik a két telephely közötti napi három fordulót. Szintén különlegességnek ígérkezik, hogy nem gyári tesztsofőrök, hanem a vállalat kötelékében dolgozó járművezetők hajtják majd a szerelvényeket.

 -

Az MAN már korábban is részt vett konvojozással kapcsolatos projektekben. Most a DB Schenkerrel kötött együttműködésnek köszönhetően konkrét logisztikai feladatok ellátása közben vizsgálhatják a konvojozás lehetőségét

Mikor éri meg konvojokat képezni? Mi a legjobb módja annak, hogy létrehozzuk, majd megszüntessük a konvojokat a közlekedési helyzetek alakulásának függvényében? Ezek a legfontosabb kérdések, amelyekre a tesztek folyamán válaszokat keresnek. De legalább ugyanilyen központi helyet foglal el a kérdések között, hogy milyen adatok továbbítása szükséges mind a tehergépkocsik gyártójához, mind a logisztikai szolgáltatóhoz a konvoj megfelelő nyomon követése érdekében. Ugyanakkor nem elhanyagolható témakör a logisztikai központok jövőbeli kialakításának kérdése sem, hiszen azoknak a hálózatba kapcsolt járművek lehető leggyorsabb le- és megrakodását kell biztosítaniuk.
A tervek szerint külön tanulmány készül a projektben részt vevő járművezetőkről, tapasztalataikról, valamint arról, hogy a pilóták hogyan tudják kezelni az új technológia jelentette kihívásokat. Mindez előrevetíti a jövőbeli változások szükségességét a hivatásos gépjárművezetők oktatásában. Az információk feldolgozása során már felvázolódhat, hogy az autonóm vezetési folyamatban a konvoj második tagjának sofőrje milyen egyéb feladatokkal foglalkozhat. Mindkét fél úgy gondolja, hogy a konvojozás jelenti a kezdő lépést az autonóm vezetési rendszerek felé, és ennek megfelelően 2019-től egy újabb szintre emelik a megállapodást: a logisztikai központon belül önállóan közlekedő gépkocsikra koncentrálnak.
Egy dolog már most biztosan látszik: a hálózatba kapcsolt autonóm tehergépjárművek forradalmasítják az áruszállítást és a közlekedést. 

Miért kezelik ennyire kiemelt témaként a konvojozást a logisztikai ágazat résztvevői?

Az egymással kommunikáló járműkonvojok esetében a sebességet és az irányt a konvoj elején haladó jármű határozza meg. A tehergépkocsik közötti távolság akár tíz méterre is lecsökkenhet, amely nagyjából fél másodperces követési időnek felel meg. A járművek közötti folyamatos kapcsolat garantálja a biztonságot. A konvojok használatával hatékonyabbá tehető a közlekedés, csökkenthető a tüzelőanyag-fogyasztás és így a környezeti terhelés.