Tavaly év elején útjára indult a PAN-LNG Project, amelynek keretében öt új, közforgalmú LCNG-töltőállomás épül Magyarországon 2017 őszére. A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) szeptemberi sajtótájékoztatóján újabb fontos fejleményekről értesültünk, többek között egy világújdonságnak számító magyar CNG- és LNG-technológiai innovációról.
Valójában a 17 millió euró költségvetésű PAN-LNG Project nem csak az öt LCNG-töltőállomás létrehozását foglalja magában, amely biztosítja, hogy hazánk területe lefedhetővé váljon az LNG elérhetőségét illetően, valamint három fő európai közlekedési folyosó LNG-üzemű járművekkel való átjárhatóságát is 500-1000 kilométerrel kibővíti.
Az MGKKE projektje egy nagyszabású tanulmány elkészítésével kezdődött, amely során több mint ötven elismert hazai szakértő a világ szakirodalmának, azaz több mint 80 ezer oldalnyi szakmai publikációnak az áttekintése alapján egy több mint 1600 oldalas anyagot állított össze kifejezetten a hazai közlekedésfejlesztésre szabva. Ez alapján dolgozhatja ki a kormány azt az intézkedéstervet, amelyet idén novemberben be kell nyújtani az Európai Uniónak a magyarországi CNG- és LNG-töltőinfrastruktúra fejlesztéséről.
Még a balatoni hajózás is átállítható lenne LNG-üzeműre
Az MGKKE igen alapos tanulmányának egyik sarokköve az a gazdasági számítás, amely szerint az ország költségvetése 2016 és 2036 között évente átlagosan 50 milliárd forint pozitív eredményt könyvelhetne el, ha kellően széles körben elterjedne a földgázüzemű közlekedés. Ehhez egy megfelelő stratégiát is kidolgozott az egyesület Csonka János Terv néven. Ebben négy kategóriát vizsgált az MGKKE, a személyautókat, a kishaszonjárműveket, a buszokat és a nehéz-tehergépkocsikat.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozásából 14,5 millió eurót elnyert PAN-LNG Project mellett az MGKKE két újabb projektjavaslattal is előállt, amelyek benyújtásához megkapta a magyar kormány támogatását.
Ezek egyike a PAN-LNG kiterjesztése, amely a dunai hajózás számára tenné lehetővé a hajók LNG-ellátását. Ennek továbbgondolásaként később a balatoni hajózás is átállítható lenne LNG-üzeműre. A másik projekt pedig egy innovatív CNG-töltő megoldás kifejlesztéséről szól, amely révén olyan helyekre is lehetne gáztöltőállomást létesíteni, ahol nem fut a közelben föld alatti gázvezeték vagy más okból nem telepíthető kompresszorállomás. Ezáltal még közelebb lehetne vinni a CNG-t a közlekedőkhöz. Ez egy teljes mértékben magyar és a világon egyedülálló innováció, hazai fejlesztéssel és gyártással. Előnyei, hogy nincs szükség földgázvezetékre, valamint nem igényel nagy áramfelvételt, illetve nincs számottevő zajkibocsátása, így például belvárosi környezetben is lehetővé teszi töltőállomás kialakítását.
Teljes mértékben magyar fejlesztés az az innovatív CNG-töltő megoldás, ami nem igényel külön földgázvezetéket, valamint nagy áramfelvételt
Mindemellett az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a következő két évben hazánkban 39 új CNG-, illetve LNG-töltőállomás megnyitása várható. Így 2019-re több mint hatvan, 2020-ra pedig már száz töltőponttal számol az MGKKE. A gázkutak ellátása pedig részben hazai forrásokból is megoldható lenne. Egyrészt Magyarország jelentős kiaknázatlan földgázkészletekkel rendelkezik, mintegy négyszáz gázmezőn soha nem is volt kitermelés. Emellett a hazai biogáztermelésben is jelentős lehetőségek rejlenek. A mezőgazdasági, erdészeti és állattartási biogáz-potenciálunk 77 petajoule, amit a hulladék- és a szennyvízipar további 10 petajoule potenciállal egészít ki. Ehhez képest a teljes közlekedési energiafelhasználásunk 180 petajoule, amelynek jelenleg csupán 0,4 százalékát teszi ki a CNG. Bőven van még hova fejlődni tehát e téren.
A gázkutak ellátása részben hazai forrásokból is megoldható lenne