Régente lovakkal húzatták a csilléket egyes mélyművelésű bányákban. A derék patások tökéletesen kiismerték magukat odalenn, szinte maguktól is ellátták a feladatot, műszak végén elballagtak föld alatti istállójukba. Sok szegény pára elvesztette a látását az örök félhomályban, és élete végéig odalent robotolt. Megindító történetek szólnak a bányászok és a bányalovak igazi munkatársi viszonyáról. Újabban persze teherautókat használnak, ha elég nagy a tárók űrszelvénye, például az észak-svédországi Kristineberg mellett, a Boliden ércbányában. Volvókkal dolgoznak, annak is a robusztus FMX építőipari típusával. El lehet képzelni, milyen lehet egy ilyennel manőverezni centiméterekkel a sziklafalaktól, úgy, hogy emberek és értékes gépek is vannak a szűk helyen. Aki lehúzott sok ilyen műszakot, akár bányalónak érezheti magát – de új korszakot ígér a Volvo Trucks önvezető járműve.
„Új szinten a termelékenység a jövő bányászatában” hirdeti a felirat: műszakonként több forduló teljesíthető
Egy lépés az önvezetés felé
Elképzelni is nehéz: hét kilométert mennek föld alatt a teherautók, mire lejutnak a megrakodás helyszínére, 1320 méteres mélységbe – ha egymásra raknák a Kékestetőt és a János-hegyet, épphogy kilátszanának a föld alól. Tömör kőzetbe vágott keskeny járatok vezetnek a föld gyomrába. Ezen a nehéz pályán teszteli másfél éven keresztül a Volvo Trucks azt az önvezető FMX-et, amely nagy lépéssel viheti előre az autonóm gépjárművek ügyét. A cél annak megállapítása, hogy milyen mértékben járulhat hozzá ez a technika a biztonságos, hatékony és termelékeny szállításhoz, földrajzilag korlátozott környezetben, azaz elsősorban bányákban és kikötőkben, ahol nagyon sokszor ismétlődnek meg rövid fordulók. Egy járművel kezdték ősszel, de idén további hármat is üzembe helyeznek.
„Együttműködésünk a Bolidennel izgalmas új fázisa a fejlesztésnek. Ez az első eset, hogy üzemszerűen tesztelnek önvezető teherautókat a föld alatt, és az eredménytől műszaki áttörést várunk a gyakorlatban megnyilvánuló ügyfélelőnyök terén” – mondta Claes Nilsson, a Volvo Trucks elnöke.
Ölbe tett kézzel ül a pilóta, önállóan kormányozza magát és szabályozza a sebességet az autonóm gépkocsi
Standard összetevőkkel
A bányában alkalmazott járművek sorozatgyártású, háromtengelyes Volvo FMX billencsek, néhány új felszereléssel kiegészítve. Egyértelmű, hogy mélyművelésű bányában nem használható a GPS, amely már egy alagútban is elveszti a jelet, és a párás sötétben éppoly használhatatlan lenne a felszínen bevált videokamerás rendszer is. Ezek helyett radar- és lézeralapú érzékelőket helyeztek el a gépkocsi négy sarkán. Kezdetben csak arra használták ezeket, hogy monitorozzák a járatot, és felvegyenek egy nagyon pontos térképet a bejárandó útvonalról. Az összegyűjtött információk között szerepel a jármű sebessége, elkormányzási szöge és sebességfokozata is az egyes helyeken. Ahányszor csak végigmennek, a szenzorok folyamatosan letapogatják a környezetet, és apránként optimalizálják mind az útvonalat, mint a manővereket.
A jármű négy sarkán helyezték el a sötétben „látó” radar- és lézeralapú érzékelőket
Logisztika és termelékenység
Az autonóm tehergépkocsi előnye nem merül ki abban, hogy kivált egy monoton munkát, és kiküszöböli az emberi gyengeségekből adódó baleseteket. Van gazdasági előnye is, hiszen folytonosan dolgozhat, lerövidíti a megrakás és a lebillentés idejét, az állandó sebességű és kiszámítható mozgásnak köszönhetően nem kell várni a szembejövőre a szélesebb részeken, nincs forgalmi dugó, nem érik utol egymást a járművek. Robbantás után eddig meg kellett várni, míg leül a por és kiszellőztetik a füstöt, az önvezető gép viszont nem finnyáskodik. Mindez együttesen annyit jelent, hogy több menetet lehet teljesíteni műszakonként, és mivel az anyagmozgatás szerves része a bányaüzemnek, nő a termelékenység. Ehhez járul, hogy az egyenletes, sima mozgás hatására csökken a tüzelőanyag-fogyasztás, illetve a jármű kopása.
Prioritás a biztonság
Egy autonóm teherautótól legalább olyan megbízhatóságot és biztonságot várnak el, mintha gépkocsivezető ülne a volánnál. Ezért összesen hat érzékelőt szerelnek fel, és ezek közül mindig legalább kettő figyeli a környezet minden egyes pontját. Ha bármilyen akadály jelenik meg, azonnal megáll a gépkocsi, és értesíti a diszpécserközpontot. Ha pedig valamilyen hiba keletkezik a jármű rendszereiben, távvezérléssel is irányítható a központból. Arról szó sem esik, hogy beugorjon valaki a fülkébe – netán még valami galibát okozna…
Ennek a magabiztosságnak kétségkívül van alapja. A Volvo Trucks jó ideje dolgozik azon, hogy egyre önállóbbak legyenek a járművei, például ezt a célt szolgálja az adaptív sebességszabályozó (ACC). Tekintettel a műszaki fejlődés gyorsaságára, nem meglepő, hogy egyre több terhet vesznek le az ember válláról a vezetőtámogató rendszerek. Mindazonáltal úgy néz ki, hogy a félig vagy teljesen önvezető tehergépkocsik jelenleg még főképp a külszíni vagy mélyművelésű bányákban jutnak nagyobb szerephez, míg a közúti közlekedésben továbbra is a pilóta játszik főszerepet. Hiszen így volt ez már a lovakkal is: a bányában önállóan dolgoztak, de odafönn nem tanácsos közéjük dobni a gyeplőt.
